Norvégiában jóval több bálnát ejtenek el mint amennyit megesznek

Április elején újra útjukra indultak a norvég halászhajók, hogy a kormány által elfogadott kvótát teljesítsék: évente 880 csukabálnát fognak el hatósági engedéllyel, pedig húsukra csökken a kereslet.

 

Norvégia Japánnal egyetemben a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC), kereskedelmi bálnavadászatra vonatkozó tiltását figyelmen kívül hagyva folytat bálnavadászatot, ráadásul még a sokat bírált Japánoknál is több bálna élete szárad a norvégok lelkén. Míg az elmúlt évtizedben a japánok tudományos és kutatási célok mögé bújva 5436 bálnát ejtettek el, addig a norvégok 5617 sziláscetet öltek le.
A norvégok sok cetet ölnek le, ráadásul a bálnahúst egyre nehezebben tudják értékesíteni a piacon.  2014-ben például több mint 113 tonna sziláscet hús a norvég szőrmeállat tenyésztő telepeken landolt - az itt tartott állatokat ezzel etették. A hazai kereslet hiánya miatt a bálnahúst és a bálnazsírt Japánba és Izlandra exportálják, ott főként tradicionális konyhai alapanyagként árusítják.
 

A jelenségre a Pro Widlife és az OceanCare állatvédelmi szervezetek derítettek fényt. Szerintük a tengeri emlősök tömeges levadászása értelmetlen, hiszen már amúgy is kevesebben fogyasztanak bálnahúst, így azt leginkább csak állateledelként lehet értékesíteni.

Norvégiára az állatvédők azért is neheztelnek, mert számos szőrmefarm működik az országban, ahol rókákat és nyérceket tartanak borzalmas körülmények között.  Az állatok rettenetes kínok között pusztulnak el, bundájukat lenyúzzák és divatkellékként hasznosítják.
Norvégia 2014-ben 165 ezer rókabundát és 850 ezer nyérc bundát állított elő, ennek egy jelentős részét az Európai Unióba exportálták. Az EUROSTAT jelentése szerint mintegy 71 ezer kilogramm rókabunda és 180 ezer kilogramm nyérc került így felvásárlásra az előző két évben.

Forrás: origo