Nem a patkányok, hanem az ember terjesztette a pestist Európában

Az ember terjesztette a fekete halált Európában a 14. század közepén és nem a patkányok voltak a fő felelősei a földrészt sújtó egykori bubópestis-járványok első hullámának - állítják a kutatók.

Az Ázsiából eredő pestis 1347-ben érkezett Európába, az emberiség történelmének egyik legpusztítóbb járványát okozva. A következő 400 évben a pestis még számos alkalommal lecsapott, emberek millióinak életét követelve.

    

Úgy tartják, hogy a kór a házi patkányok révén vetette meg a lábát Európában és az újabb és újabb kitörések akkor következtek be, amikor a fertőzött rágcsálókon lévő bolhák átkerültek az emberekre - írta a BBC News.

Az Oslói Egyetem és a Ferrarai Egyetem kutatói szerint azonban az első hullám, a fekete halál néven emlegetett járvány, amely 1347 és 1351 között mintegy 25 millió emberrel - a földrész lakosságának több mint egyharmadával - végzett Európában, sokkal inkább "az emberen lévő bolhák és tetvek számlájára írható".
   
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt tanulmány elkészítéséhez a kutatók a járvány terjedésének mintázatát és léptékét vizsgálták. "Kilenc európai városnak a járványok okozta halálozásairól vannak adatainak" - mondta Nils Stenseth, az Oslói Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy ezek alapján el tudták készíteni a járvány terjedésének számítógépes modelljét az egyes városokra lebontva. A szakemberek ezután modellezték a járványkitörést a városokban és megnézték, hogy miként mozog a betegség, ha patkányok vagy ha az embereken és a ruháikon lévő bolhák és tetvek terjesztik, valamint ha levegő útján terjed.
   
A vizsgált kilenc városból hétnél a "humán parazita modell" illeszkedett a legjobban a járvány terjedési mintázatához mind a sebesség, mind a betegek számának tekintetében. "A konklúzió egyértelmű: a tetűmodell passzol a legjobban" - mondta Stenseth, hozzátéve, hogy a járvány valószínűleg nem terjedt volna ennyire gyorsan, ha patkányok terjesztették volna.
 
A 19. századot követően a pestis eltűnt Európából, a világ más részein azonban a mai napig újra és újra felüti a fejét. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2010 és 2015 között 3248 esetet jelentettek világszerte, ezek közül 584 volt halálos kimenetelű. Stenseth szerint a tanulmány eredményei azt sugallják, hogy a jövőbeli járványkitörések megelőzésének leghatékonyabb módja a higiéniai előírások betartása és betegség esetén a lehető legkevesebb emberrel való érintkezés.

MTI.