Nem meteorit, hanem valami más robbant Tunguzka felett

A Tunguzka-rejtély nyomában

A transz-szibériai vasút utasai,1908 június 30-án reggel 7 óra 15 perckor hirtelen egy izzó tűzgolyót láttak az égbolton száguldani, majd az északi horizonton eltűnni.

A Transz-Szibériai Expressz 1902-ben

Ezután a vonatot valami furcsa hatás érte, az egész szerelvény megrázkódott. A mozdonyvezető ijedtében megállította a szerelvényt, abban a hiszemben, hogy valamelyik kocsi felrobbant. De miután megnézte a szerelvényt, megnyugodva vette tudomásul, hogy a vagonokban nem keletkezett kár.

Az utasok viszont elmondták, hogy Nap nagyságú és napszerű tűzgolyó haladt végig az égen északi irányba. A robbanás nem sokkal ezután következett be, és feltételezték, hogy a szerelvény rázkódását a jelenség felrobbanásának lökéshulláma okozta.

Az óra reggel 7 óra 17 percet mutatott. Az utasok arra gyanakodtak, hogy a robbanás nem túl messze, a transz-szibériai vasúttvonal közelében történt. Akkor még nem tudhatták, hogy valójában tőlük 600 km-re volt az az esemény, ami a későbbiekben több száz tudósnak fog fejtörést okozni.

A jelenség fizikai hatása még évekkel a történtek után is elképesztő  Akkoriban csak becsülni lehetett, ma már viszonylag pontos számításokra támaszkodva a következőket lehet tényként elfogadni – már ami a következményeket illeti:

– a robbanás gyakorlatilag letarol úgy 2200 négyzetkilométert (ez Komárom-Esztergom megyével megegyező nagyságú terület), kidönt kilenc millió (!) fát, további kétmilliót megfoszt a teljes lombozattól; – két kisebb rénszarvas-csorda körülbelül nyolcvan egyedéből (amelyek a fő csapásirány tengelye mentén tartózkodtak) csak szénné égett csont- és húsdarabok maradtak; további három csorda mintegy négyszáz állatát a gyufaszálként röpködő, gyakran 80 centiméteres törzs-átmérőjű fatörzsek verik agyon.

Utólagos számítások szerint a robbanás a hirosimai bomba energiájának ezerszeresét szabadította fel, vagyis körülbelül 15-25 megatonna (a források eltérnek) konvencionális robbanóanyagnak megfelelő intenzitású volt; a Föld számos szeizmológiai állomása regisztrálta a rezgéseket

Alább olvasható a tudomány mai állása az eseményről

A felrobbant objektum mibenlétét teljes bizonyossággal nem sikerült megállapítani, valószínűleg egy üstökös darabja volt.

Wikipédia

Több év alapos keresgélése után sem sikerült az érintett területen meteorit, vagy üstökös maradványt találni, és mivel egy üstökös sem szokott minden előzmény nélkül váratlanul megjelenni a Föld légkörében, ez a felvetés a "futottak még" kategóriába tartozik.
A környéken elterjedt szóbeszéd szerint a helyszínen élő, vadászattal foglalkozó tunguzok – évek múlva – a robbanás területén és azon túl is fényes és hosszúkás, szélein kicsipkézett fémdarabokat találtak, amelyek fényesebben ragyogtak a kések pengéjénél, s vastagságuk nem haladta meg a két-három millimétert. Ezen tárgyakról, vagy sorsukról  nem lehet tudni semmit. (Érdemes lenne utánajárni a szóbeszédnek)

A történésekről szóló beszámolók a köves Tunguzka folyó forrásvidékéről, Vanavara és Kezsma falucskából származnak.

A hatalmas tűzgolyó Vanavarától és Kezsma falucskától keletre, észak felé száguldott az égen. Repülési magasságát nyolc kilométernyire becsülték. Már jóval túl volt Banavarán, amikor hirtelen irányt változtatott. 120-130 fokos szögben visszafelé (!) kezdett repülni. Ezután, miközben dél-nyugati irányba haladt, valamelyest veszített magasságából.

Mindkét faluban az embereken halálos rémület lett úrrá, mert úgy érzékelték, hogy a tűzgolyó feléjük, a falujuk felé tart nagy sebességgel. Vanavara felett ismét irányt váltott (!) és most már dél-, dél-keleti irányba repült tovább. Az újabb irányváltoztatással együtt éles szögben emelkedni kezdett, és észlelhetően veszített sebességéből.

Ezután iszonyatos robbanást lehetett hallani, amely mély morajlással párosult. A tűzgolyóból hosszúkás, tűzvörös lángsugár csapott ki, amely éles szögben a Föld felé irányult, egyre szélesedő formában dél-nyugati irányban érte el a talaj felszínét.

Ezután igen rövid idő elteltével – két-három másodperc – bekövetkezett egy második, felfoghatatlan erejű, mennydörgéssel párosuló robbanás, vele azonos időben eget-földet vakító fényvillanás keletkezett, messze ható, mindent fényességgel beborító hatással egyetemben. A fényesség irtózatos gyorsasággal, kupolaszerűen terjedt szét, miközben eltűnt minden kontraszt és nem volt árnyék.

A köves Tunguzka folyó folyásának körzetében tűztengerré vált a levegő. Robbanás robbanást követett, állították Vanavara falucska lakói. Rengett, rázkódott, remegett körülöttük minden, égen-földön és föld alatt egyaránt.

Valami ilyesmit láthattak a szemtanúk

A robbanás helyétől délkeletre 400 km-re lévő Kirenszk városából megfigyelték, hogy a köves Tunguzka fölé – a megítélések szerint – 19,3-24,1 km-re emelkedett az a vastag, gomba alakú felhő, amely a robbanás után volt észlelhető.

Már többen próbálták kideríteni az okokat

Az első komoly próbálkozás az robbanás okának kidrítésére Leonyid Alekszejevics Kulik nevű orosz (szovjet) geológus   nevéhez fűződik. Ő négy expedíciót is szervezett a Tunguzka folyó környékére, de az éveken át folytatott kutatásai során sem meteorkrátert, sem meteorit-maradványokat nem találtak, pedig 1938-ban még légifényképezéssel is próbálkoztak

A londoni Kew obszervatórium tudományos igazgatója, bizonyos Francis John Whipple 1934-es elmélete szerint nem is annyira meteorit, mint inkább egy gázhalmazállapotú üstökös a felelős. Ily módon a konkrét becsapódási nyomok hiánya is megmagyarázható, de e hipotézis alátámasztására sem tudott meggyőző érveket felsorakoztatni.

Csillagászok és geológusok egy csoportja szerint egy kóbor aszteroida a bűnös. Egyértelmű bizonyítékkal elméletük mellett persze ők sem rendelkeznek, noha jó páran (többek között 1994-ben a NASA két kutatója, Kevin Zahnle és Christopher Chyba) erősen kiálltak ezen verzió mellett.

Az viszont ténynek látszik, hogy a szemtanúi beszámolók és az utóhatások elemzése alapján készített mindenféle számítások szerint a tunguzkai objektum végső (robbanás előtti) sebessége 2200-2500 km/óra (kábé 2 Mach) volt. Ez mondjuk egy Concorde típusú gép sebességének felel meg, és nem egy, a világűrből származó kő-, fém-, vagy jégdarabénak (amely 35 ezer km/órától 200 ezer km/óráig terjedhet).
A moszkvai Repüléstechnikai Intézet szakemberei még azt is kiszámolták, hogy az objektum a horizonthoz képest 6,2 fokos visszatérési szögben lépett be a légkörbe, amely adat kísértetiesen emlékeztet a mai űrhajók 5,5-7,5 fok közötti belépési szögére (ha ennél meredekebben érkezik, akkor úgy felforrósodik, hogy fennáll az elégés veszélye, ha ennél laposabban, akkor a levegőrétegről visszapattan, mint a vízen kacsázó kavics.

Miután a tudomány egyértelmű magyarázatot nem tud adni a Tunguzka robbanásra, megindultak a találgatások. Sokan úgy gondolják, hogy egy idegen űrhajó ismeretlen összetevőjű üzemanyagának robbanása indított be valamilyen magfuziót és a hirtelen felszabaduló energia következménye a hatalmas pusztítás.

Persze ilyenkor a hírekben járatos olvasók cinkosan összemosolyognak mert ők tudják, hogy ez nem lehet, hiszen a földönkívüli életet kereső szervezetek, mint a NASA és füldönkívüli élet lehetőségeit kutató tudósok egyértelműen állítják, hogy ufók nincsenek.  Legalábbis ők még nem találkoztak velük, és ha ők még nem találtak rájuk, akkor biztos, hogy nincsenek.

Források:
https://rejtelyekszigete.com/a-tunguzka-rejtely-nyomaban/
https://konteo.blogrepublik.eu/2011/02/24/a-tunguzka-rejtely/