Jelenlegi hely
.
Nehezen nyugszik meg a föld az Alborán tenger alatt
A hétfő hajnali 6,3 erősségű földrengést, amely Afrika és az Ibériai-félsziget közt a tengerfenék alatt 30 km mélyen keletkezett, kisebb erősségű utórengések követték. A hétfői nap folyamán szinte 4-5 óránként jelezték a műszerek a 2-es 3-as erősségű földmozgásokat.
A január 25-i földrengés utórengései
Az érintett trületen csupán jelentéktelen károk keetkeztek, és a 150-200 km széles Alborán tengeren cunami sem tudott kalakulni.
A földrengések kiváltó oka a tektonikai lemezek mozgása. A Föld felületén hét nagyobb lemez kiemelkedései alkotják kontinenseket, a kiemelkedések közti részt pedig a víz tölti ki. A lemezek állandó mozgásban vannak, ezáltal a földrészek az évmilliók alatt változtatják egymáshoz viszonyított helyzetüket. Valamikor a Föld térképe egészen másként nézett ki, a koninensek egészen közel voltak egymáshoz. Ezt az ősi kontinenst nevezik Pangeának.
Az animáció a földrészek szétválását mutatja
A Födközi tenger története folyamán, úgy 5-6 millió évvel ezelőtt többször is kiszáradt, aminek egyik bizonyítéka Szicilia partok előtt a tengerfenéken lerakódott hatalmas mennyiségű só. A víz elpárolgásakor a só megmaradt, majd a tenger többszöri újra feltöltődésével és újra kiszáradásával ez a sóréteg egyre gyarapodott. Ezt a folyamatot a geológusok Messiniai sókrízisnek nevezik.
A mostani földrengés is annak bizonyítéka, hogy a kontinensvándorlás nem szünetel. Mivel a Föld és az emberiség életciklusa teljesen más sebességű, nincs okunk aggódni, hogy a kontinens vándorlás következtében az afrikai menekültek száraz lábbal tudnak eljutni Európába. Erre néhány millió évet még várni kell.
A január 25-i földrengés utórengései
Kiváltó okok
A földrengések kiváltó oka a tektonikai lemezek mozgása. A Föld felületén hét nagyobb lemez kiemelkedései alkotják kontinenseket, a kiemelkedések közti részt pedig a víz tölti ki. A lemezek állandó mozgásban vannak, ezáltal a földrészek az évmilliók alatt változtatják egymáshoz viszonyított helyzetüket. Valamikor a Föld térképe egészen másként nézett ki, a koninensek egészen közel voltak egymáshoz. Ezt az ősi kontinenst nevezik Pangeának.Az animáció a földrészek szétválását mutatja
A Födközi tenger története folyamán, úgy 5-6 millió évvel ezelőtt többször is kiszáradt, aminek egyik bizonyítéka Szicilia partok előtt a tengerfenéken lerakódott hatalmas mennyiségű só. A víz elpárolgásakor a só megmaradt, majd a tenger többszöri újra feltöltődésével és újra kiszáradásával ez a sóréteg egyre gyarapodott. Ezt a folyamatot a geológusok Messiniai sókrízisnek nevezik.
A Föld élő bolygó, még ha élete emberi léptékben nem érzékelhető. Életét nem emberöltőkben, hanem milliárd években mérik. A földtörténeti kutatások csupán az utóbbi náhány százmillió évet tudják tudományos alapossággal bizonyítani, az előző időszakok történéseire a kőzetek vizsgálatával következtetnek. A Föld, léte folyamán folyamatosan változik.Charles Mayer-Eymar (1826-1907) zürichi geológus a 19. század hatvanas éveiben üledékes rétegeket tanulmányozott a Földközi-tenger partvidékén. Jelentős gipsztartalmú lerakódásokat talált, amelyek keletkezésének a miocén korszak végét jelölte meg. 1867-ben ezt a korszakot a miocénen belül messinai kornak nevezte el a szicíliai Messina városáról, amelynek környékén a jelenséget felfedezte. Azóta sok földközi-tengeri országban hatalmas hasonló só- és gipsztartalmú kiszáradással keletkezett rétegeket fedeztek fel és ezeket mind erre az időszakra datálták.
Wikipédia
A kiszáradt Földközi-tenger medencéje. A fehér foltok a tengerfenékben lévő sólerakodásokat mutatják.
A mostani földrengés is annak bizonyítéka, hogy a kontinensvándorlás nem szünetel. Mivel a Föld és az emberiség életciklusa teljesen más sebességű, nincs okunk aggódni, hogy a kontinens vándorlás következtében az afrikai menekültek száraz lábbal tudnak eljutni Európába. Erre néhány millió évet még várni kell.
Vár a Costa del Sol