Néhány sor az egyiptomi női fáraóról, Hatsepszutról

A ókori Egyiptomban a 18. dinasztia idején uralkodott (i. e. 1479 – 1458) Hatsepszut női fáraó, aki  törvényes férfi trónörökös híján vált Fáraóvá.

Hatsepszut szobra a fáraókat megillető szakállal

Azért, hogy uralmát és elfogadottságát megerősítse Hatsepszut maga jelentette ki, hogy az ő származása félig isteni, félig emberi. (A jó imázs  már abban az időben is fontos volt) Többször elmondta, hogy egy isteni lény felvette az apja testének alakját, és ő termékenyítette meg édesanyját. Maga Hatsepszut, azt állította, földi anyától, és "idegen, isteni" apától fogant.

Ennek kiderítése maradjon az egyiptológusok feladata. Azonban Hatsepszut múmiája mellett megtalálták az ugyanabba a vérvonalba tartozó Tutanhamon fáraó két halva született mumifikált gyermekét.
 

A szarkofágok felbontása után előkerült gyermek múmiák elgondolkodtatták a régészeket. Ezek a furcsa, idegenszerű magzatok túl fejlettek egy újszülötthöz képest.  Állítólag jelenleg a kairói múzeumban vannak, elzárva a nyilvánosságtól 

Valóban elég furcsa a koponya

Ezeknek a gyermekeknek fontosnak kellett lenniük a fáraó számára, hogy mumifikáltassa és megőrizze őket. A hosszúkás koponya és a viszonylag kerek fej több fáraót is jellemzett.

Ehnaton szobra és valódi, hosszúkás koponyája

 Hatsepszut a dinasztia korábbi fáraóinál nagyobb építkezésekbe fogott; ezt megkönnyítette az a tény, hogy uralkodása nagy részében béke honolt a birodalomban. A legtöbb épületet Thébában emelte, tovább bővítve a karnaki és a luxori templomegyüttest.

Halála után emlékét és arcképét kivésték az általa építtetett templomokban készült faragványokról, nehogy már azt lássa az utókor, hogy egy női fáraó több maradandó alkotást hoz létre, mint néhány férfi elődje.


P.R.