Nagy éghajlati változások várhatók Földünkön

2019, április 6 - 13:29 | Costa del Sol m...

Az ember okozta klímaváltozás zöld kontinensé változtathatja az Antarktiszt, figyelmeztetnek a klímakutatók.

Antarktisz néhány millió éve még zöld volt

Ilyen állapotban utoljára hárommillió éve, a Pliocén földtörténeti kor alatt volt a földrész, amikor a légköri szén-dioxid a maihoz hasonló szintűre emelkedett.

2015-ben az atmoszféra szén-dioxid-tartalmának világátlaga elérte a 400 ppm-et (a ppm arányszám az egymillió egységre jutó részecskeszámot mutatja), amire a feljegyzések 60 évvel ezelőtti kezdete óta nem volt példa. Ennek hatásait ugyan nem azonnal fogjuk érezni, mégis, a következmények mindenképpen drámaiak lesznek, hívta fel rá a figyelmet Martin Siegert professzor, az Imperial College Grantham klímakutató intézetének igazgatója.

Hogy pontosan milyen változások várhatóak, és ezek milyen kihívást fognak jelenteni az emberiség számára, azt a Pliocén-éra viszonyaiból szűrhetjük le. Ebben a periódusban a tengerszint 15 méterrel, a globális átlaghőmérséklet pedig 2-3,5 Celsius-fokkal volt magasabb a mainál.

Várható tengerszint-emelkedés

„Ha otthon bekapcsoljuk a sütőt, és 200 Celsius-fokra hevítjük, a hőmérséklet nem ugrik egyből ilyen magasra, idő kell hozzá. Ugyanez a helyzet a klímával is" – magyarázta Siegert.

A British Antarctic Survey igazgatója, Dame Jane Francis professzor szerint az egykori erdők maradványait már megtalálták a Déli-sarkon, a kormeghatározás alapján ezek a Pliocén alatt tarkították a ma (még) jeges kontinenst.

„A felfedezésnek igazán az ad jelentőséget, hogy ma 400 ppm-nyi szén-dioxid van a levegőben, és ha a múltban is ugyanennyi volt, akkor egyenesen abba az állapotba repülünk vissza" – magyarázta Francis. „A jégréteg nem egyfolytában, de rendszeres időközönként zsugorodni fog... ez lehetővé teszi a növényeknek, hogy meghódítsák ismét a Déli-sarkot" – tette hozzá.

Az adatok alapján az 1800-as évek, vagyis az ipari forradalom kezdete előtt a légkör szén-dioxid-koncentrációja 280 ppm volt. Azóta a globális átlaghőmérséklet 1 Celsius-fokkal emelkedett. „Ez alapján nagyon úgy tűnik, hogy az évszázad végére újabb 1 Celsius-fokos hőmérsékletnövekedés vár ránk" – mondta Siegert. A kutató szerint amennyiben a szén-dioxid-kibocsátás ütemét nem sikerül lelassítani, úgy a 2100-at követő években 1000 ppm-nyi kerül a levegőbe az üvegházhatású gázból. Legutoljára akkor volt ennyi CO₂ az atmoszférában, amikor a dinoszauruszok rótták a bolygót, és az Antarktisz is egy meleg, zöldellő földrész volt.