Mit esznek a gyerekek a francia iskolákban

Magyarországon a gyerekek 10 szézaléka túlsúlyos, 6 százalékuk pedig elhízott.

Az európai fiatalok egészségi állapotának felmérésére indított I Family projektben belga, ciprusi, észt, német, olasz, spanyol és svéd gyerekeket vizsgáltak a magyarok mellett. A kutatásban összehasonlították a 18 év alatti gyerekek táplálkozási és életmódbeli szokásait, ahol az derült ki, hogy a 2323 vizsgált magyar gyerek 10 százaléka túlsúlyos, 6 százalékuk pedig elhízott. A magyar gyerekek túl sok cukros italt fogyasztanak, keveset mozognak, ez a nyolc vizsgált ország közül a második legrosszabb eredmény. Mindehhez természetesen nagyban hozzájárul az iskolai étkezés is, amiről köztudott, hogy minősége legtöbbször csapnivaló. Itt a legritkább esetben lehet a gyerekeknek tápláló és egészséges ételhez jutniuk.
Ezek a gyerekek eleve hátránnyal kezdik felnőtt korukat, hiszen az elhízás számtalan betegség melegágya.

Az étkezési kultúra eredménye látszik meg a mai generáción. A hagyományos ételek, mint a pörköltek, a nehezen emészthető zsíros ételek, kolbászok, tésztafélék, ma is kedvelt fogások a magyar családokban. Amig ezen hagyományok kialakulásakor szüksége volt földeken dolgozó embereknek a magas kalóriabevitelre, addig a mai  emberek legtöbbje nem vágez nehéz fizikai munkát, ezért sokkal kevesebb is elég.  Azonban hiányzik az a felelős tájékoztatás, ami feltárja az egészséges táplálkozás alapjait, felhívja a figyelmet az elhízás veszélyeire és megújítja az étkezéssel kapcsolatos gondolkodásmódot.
Ezen a téren Franciaország jól áll. A Fit to inspire weboldal vezetője Rebeca Plantier (balra lent) érdekes tanulmányt készített arról, hogy a francia gyerekek miért nem híznak el. Követendő páldát is talált a francia iskolai ebéddel kapcsolatban.

Néhány hónappal korábban a francia iskolák konyhájának vezetősége egy dietetikussal dolgozott együtt azon, hogy kidolgozzanak egy olyan menüt, amely óvatosabban bánik a cukor bevitellel, valamint hogy egy kiegyensúlyozottabb fehérje, komplex szénhidrát, gyümölcs és zöldség kínálat kerüljön a gyerekek tányérjára.

A vizsgált iskolában minden étel frissen készül. Ez azt jelenti, hogy nincsen előre csomagolt makaróni, vagy gyümölcs. Mindezeket naponta házon belül készítik vagy szerzik be helyi termelőktől. A legtöbb feldolgozott vagy előre csomagolt élelmiszer mérgező tartósítószereket és adalékanyagokat tartalmaz, amelyek mind hozzájárulnak az elhízáshoz, és további egészségügyi problémákat is okoznak.
A francia iskolákban szerdánként szünet van, így a menza menüjének összeállítása négy napra korlátozódik. Hát akkor nézzük, mit esznek ezen a megfigyelt négy napon.

"Ahogy a gyerekek beözönlenek az ebédlőbe, négyesével leülnek az asztalokhoz, és várják az önkéntes idősebb diákokat, hogy az első fogást kivigyék az asztalukhoz. Az a gyerek, aki a kijelölt "vörös" széken ül az egyetlen, akinek megengedett, hogy felálljon, és vizet vigyen kancsóban vagy plusz kenyeret a kenyérkosárba, vagy repetát a többi gyereknek. Az első fogás befejezése után (ami gyakran saláta) az önkéntesek a főételt kiviszik az asztalokhoz, és a gyerekek kiszolgálják magukat. Ezután a sajt fogás következik (gyakran joghurt, vagy egy kis darab camembert például) és a desszert, ami többnyire friss gyümölcs." - olvashatjuk a tanulmányban

Ilyenkor óhahatlanul megmérettetésre kerül a magyar iskolai étkeztetés menüje, és bizony könnyűnek találtatik. Talán a szűkös keretből is lehetne, esetleg némi szülői hozzájárulással, kihozni valamilyen tápanyagokban gazdagabb, ebédet.
A gyermek kor egészségi állapota meghatározó a felnőtt korban.

Érdemes szem előtt tartani, hogy a minőség többet ér a mennyiségél.

Az Új Világtudat cikke alapján