Milyen idős a szfinx valójában

A szfinx felszínének vizsgálata közben egy hatalmas rongálódás keltette fel de Lubitz figyelmét. A szobor hátsó része felé olyan erózióból  származó bemélyedések találhatók, amelyek 3,6 méter mélységben metszik be a kőszobor felszínét, ám ezek jellege teljes mértékben különbözik más egyiptomi épületeken látható eróziós nyomoktól. A többi, az egyiptológusok szerint ugyanabban az időben emelt épületen lévő eróziós-mintázatokat a homok és a szél alakította ki, ami ésszerűnek látszik, ha az épületek 4000 évesek. Ám úgy tűnik, mintha a szfinxen található eróziós-nyomok víz hatására keletkeztek volna.

 

Amikor az eróziós nyomok különbözőségét az egyiptomi régészek tudomására hozták, egyszerűen hallani sem akartak róla. A helyzet lényegében nem változott a következő negyven év során sem. Mások is észrevették már ezt a különbözőséget, de az egyiptomi régészek azonban nem  hajlandóak ezzel a kérdéssel foglalkozni. Ezek a rések felhívták magukra John Antony West figyelmét is.
(Már számos Egyiptommal kapcsolatos könyv született West tollából, köztük a Kígyó az égben és egy kiváló egyiptomi útikönyv.)
Amint West a szfinx körüli vitákról értesült, felkerekedett, hogy a sérüléseket maga is szemügyre vegye. Saját szemével győződött meg a vájatok rendkívüli nagyságáról és úgy találta, hogy a szfinxen látható rongálódásokat víz okozta. Hamarosan, csakúgy mint Schwaller de Lubitz, ő is kénytelen volt szembesülni azzal a sajnálatos ténnyel, hogy az elismert régészeket képtelenség rávenni a szfinx-szel kapcsolatos véleményének meghallgatására.

 

A világon mintegy 5000 egyiptológust tartanak számon, s ők a legtöbb kérdésben egyetértenek egymással. A köztük lévő megegyezés már szinte tradícióvá nőtte ki magát. Kis változtatásokat eszközölnek ugyan, ám semmiképpen sem túl nagyot (és nem is túl gyorsan); és a legtöbbjük között egyetértés van a piramisok életkorát illetően. Kevés kivételtől eltekintve ezek a régészek mind muzulmánok, szent könyvük a Korán. Ha a hagyományos értelmezést vesszük figyelembe, a Korán szerint a teremtés megközelítőleg 6000 évvel ezelőtt kezdődött. így tehát, ha egy muzulmán egy építmény életkorát 8000 évben állapítaná meg, saját szent könyvének állításaival szállna vitába. Mivel ezt egyszerűen nem tehetik meg, hallgatásba burkolódznak a kérdést illetően, és megbeszélés tárgyává sem teszik.

 

Ha valaki bármit 6000 évesnél idősebbnek ítél, aligha fognak hajlani az egyetértésre. Megtesznek mindent nézeteik védelmének érdekében, mert biztosak akarnak lenni abban, hogy senki ember fia nem tud semmi olyan dolog létezéséről, ami idősebb 6000 évnél. Az első dinasztia korából származó, a szakkaraiaknál idősebb piramisokat például fallal vettek körül, a terület körül és a falakon belül katonai erődítményeket emeltek, így lehetetlen a piramisok közelébe férkőzni. Hogy miért? Talán ezek az építmények idősebbek 6000 évnél, vagy legalábbis közel járnak hozzá?

John Anthony West szakított az egyiptológusok világával, és Robert Soch-al, egy amerikai geológussal számítógépes analízist végeztetett, melynek eredménye egy teljesen másfajta tudományos következtetés lett. A vizsgálat szerint a szfinx minden kétséget kizáróan víztől származó rongálódás nyomait viseli - méghozzá egy legalább 7000 éves sivatagban, ennélfogva a kőszobor életkorát jóval több, mint 6000 évben kell meghatároznunk.
 

 

S ha ez még nem volna elég, a számítógépek azt is kiszámították, hogy effajta rongálódásokat csak minimum 1000 évig folyamatosan zuhogó eső volna képes létrehozni. Ez azt jelenti, hogy a szfinx 8000 évesnél nem lehet fiatalabb. Miután nem valószínű, hogy az eső 1000 éven keresztül úgy zuhogott, mintha dézsából öntötték volna, tehát ezek az eróziós kopások jóval hosszabb idő alatt keletkeztek.
Becslések szerint a szfinx 10-15 ezer éves, de az is lehetséges, hogy ennél jóval idősebb. Ha majd ez a tény a világ szeme elé tárul. az egyik leghatalmasabb olyan felfedezésként fogják számon tartani, ami újraírja a civilizációk őskorának történetét. Az emberiség önmagáról alkotott elképzelésére talán nagyobb hatást fog gyakorolni, mint bármilyen más eddig tett felfedezés. Ez a bizonyság sem az iskolai tananyagban, sem a köztudatban még nem nyert teret, noha híre már az egész világot bejárta. Szemügyre vették, leellenőrizték, átgondolták, megvitatták, majd végül a legtöbb tudós egyetértett abban, hogy igazságához nem férhet kétség.

 

Az újabb meghatározások szerint a szfinx kora legalább 10.000 év, talán 15.000 vagy még ennél is sokkal több, s ez a megállapítás máris igen nagymérvű változást idézett elő az emberiség világnézetében. Jelenlegi tudásunk szerint a legrégibb civilizáció a sumer kultúra volt, melynek kezdetei megközelítőleg Kr. e. 3800-ra tehetők. A hagyományos ismeretek szerint előttük csak szőrős barbárok éltek - civilizáció pedig akkoriban még sehol nem létezett a Földön. Most azonban valami olyasmire leltünk, amit civilizált emberi kéz alkotott 10-15 ezer évvel ezelőtt. Ez mindent megváltoztat!

 

A szfinx a létező legnagyobb szobor a Földön. Nem barbárok műve, hanem egy nagyon is kifinomult kultúra hozta létre és egy általunk még nem ismert civilizáció alkotása. Tudományos nézőpontból a szfinx léte lehet az első hiteles bizonyíték civilizációnk valódi életkorának meghatározását illetően. Szibériában, Boszniában, Törökörszágban több régészeti lelet bizonyítja, hogy már 10.000 évvel ezelőtt is magasan szervezett civilizációnak kellett léteznie a Földön. Most már csak annyi idő kell a hivatalos tudomány álláspontjának megváltozásához, amig a nézeteket meghatározó akadémikus tudomány megkövült tekintélyeinek véleménye megváltozik.
 

fényörvény