Jelenlegi hely
.
Mikor szűnik meg a Földközi-tenger?
Európát jelenleg a Földközi-tenger víztömege választja el Afrikától. Az emberi idősíkon észrevehetetlenül lassú, a felszín alatt hosszú évmilliók óta munkálkodó folyamatoknak köszönhetően azonban a földtörténeti közeljövőben nem lesz hajóra szükség ahhoz, hogy átkeljünk Afrikába; az eurázsiai és afrikai lemez jelenleg is zajló ütközése miatt 20-25 millió év múlva ugyanis már nem lesz Földközi-tenger, és a Föld teljesen máshogy fog kinézni ahhoz képest, mint amit most ismerünk.
Azt hogy az emberiség ekkor fog e még létezni, senki nem tudja.
Földkozi-tenger medencéje.
A múlt század közepéig úgy gondolták, hogy a kontinensek évmilliárdokkal ezelőtt is úgy helyezkedtekel mint jelenleg.. Nem értették, hogyan lehetséges tengeri üledék egyes hegységek magasbb részeiben is. Úgy gondolták a földkéreg időnként lesüllyedt, és ilyenkor a tenger mélyen benyomult a szárazföldre, majd a kéreg ismét felemelkedve visszaszorította a tengert, amelynek hátrahagyott üledékei hegyláncok formájába emelkedtek a térszín fölé.
Ez az elmélet nagyon tetszetős volt, de sok sebből vérzett.
A 19. század második, illetve a 20. század első felében végzett paleontológiai feltárások egyik zavartkeltő felfedezése szerint ugyanazok a szárazföldi fajok olyan egymástól távoli területeken is fellelhetők voltak, amelyeket óceán választott el egymástól.
Elsőként egy német meteorológus és földtantudós, Alfred Wegener vetette fel annak gondolatát, hogy a földtörténeti múltban a mai szárazulatok egyetlen hatalmas őskontinensben egyesültek, amelynek a Pangea nevet adta a kontinensek vándorlásáról írt, 1912-ben megjelent dolgozatában.
Így festenének a mai országok a Pangeán FORRÁS: MASSIMO PIETROBON
Fél évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy a kontinensek vándorlását megmagyarázó lemeztektonikai elmélet általánosan elfogadottá váljon.
Az 1960-as években az is bebizonyosodott, hogy nemcsak a kontinensek, hanem az óceáni aljzat is folyamatos mozgásban van; a sűrű és vékony óceáni kéreg lassú szétterülése „eltolja" egymástól a jóval vastagabb és kevésbé sűrű kontinentális lemezeket, ott pedig ahol két kontinentális lemez egymás felé közeledik, az óceáni kéreg a kontinentális kéreg alá bukva felemésztődik.
A kontinensvándorlási és az óceáni kéreg szétterülési teóriájának egyesítésével jött létre a modern lemeztektonikai elmélet. A lemeztektonikának köszönhetően bizonyosodott be, hogy a földtörténeti múltban a Föld arculata folyamatosan változott: új óceánok és szárazulatok keletkeztek, majd tűntek el örökre.
Az elmúlt félmilliárd év során többször is alapvetően megváltozott a Föld arculata. A földtörténet ókorában, a paleozoikumban (541 és 251 millió év között) a kontinensek legnagyobb része az egyenlítő alatt, a déli féltekén feküdt.
A Föld a kontinensek elhelyezkedésével a szilur időszakban, nagyjából 440 millió éve FORRÁS: ESA
A Pangea több darabra szakadt, kinyitva az egyenlítő mentén az őskontinensbe nyúló széles tengeröblöt. Létrejött a Tethys-óceán.
Afrika és az indiai szubkontinens a földtörténeti újkor elején, az eocén időszakban (55 millió évtől 34 millió évig) ütközött Eurázsiának, bezárva az egyenlítői Tethys-óceánt.
Afrika és Európa között a földkéreg megsüllyedt, amit az oligocén korban (34 és 23 millió év között) elöntött a tenger, és ezzel felvirradt a Földközi-tenger hajnala.
Afrika északra nyomulása napjainkban is zajlik, ami miatt a Földközi-tenger medencéje folyamatosan keskenyedik. Az ütközés sebességéből kiszámítható, hogy nagyjából 25 millió év múlva a Földközi-tenger megszűnik létezni.
Addig azonban gyönyörködjünk létezésében
Azt hogy az emberiség ekkor fog e még létezni, senki nem tudja.
Földkozi-tenger medencéje.
A múlt század közepéig úgy gondolták, hogy a kontinensek évmilliárdokkal ezelőtt is úgy helyezkedtekel mint jelenleg.. Nem értették, hogyan lehetséges tengeri üledék egyes hegységek magasbb részeiben is. Úgy gondolták a földkéreg időnként lesüllyedt, és ilyenkor a tenger mélyen benyomult a szárazföldre, majd a kéreg ismét felemelkedve visszaszorította a tengert, amelynek hátrahagyott üledékei hegyláncok formájába emelkedtek a térszín fölé.
Ez az elmélet nagyon tetszetős volt, de sok sebből vérzett.
A 19. század második, illetve a 20. század első felében végzett paleontológiai feltárások egyik zavartkeltő felfedezése szerint ugyanazok a szárazföldi fajok olyan egymástól távoli területeken is fellelhetők voltak, amelyeket óceán választott el egymástól.
Elsőként egy német meteorológus és földtantudós, Alfred Wegener vetette fel annak gondolatát, hogy a földtörténeti múltban a mai szárazulatok egyetlen hatalmas őskontinensben egyesültek, amelynek a Pangea nevet adta a kontinensek vándorlásáról írt, 1912-ben megjelent dolgozatában.
Így festenének a mai országok a Pangeán FORRÁS: MASSIMO PIETROBON
Fél évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy a kontinensek vándorlását megmagyarázó lemeztektonikai elmélet általánosan elfogadottá váljon.
Az 1960-as években az is bebizonyosodott, hogy nemcsak a kontinensek, hanem az óceáni aljzat is folyamatos mozgásban van; a sűrű és vékony óceáni kéreg lassú szétterülése „eltolja" egymástól a jóval vastagabb és kevésbé sűrű kontinentális lemezeket, ott pedig ahol két kontinentális lemez egymás felé közeledik, az óceáni kéreg a kontinentális kéreg alá bukva felemésztődik.
A kontinensvándorlási és az óceáni kéreg szétterülési teóriájának egyesítésével jött létre a modern lemeztektonikai elmélet. A lemeztektonikának köszönhetően bizonyosodott be, hogy a földtörténeti múltban a Föld arculata folyamatosan változott: új óceánok és szárazulatok keletkeztek, majd tűntek el örökre.
Az elmúlt félmilliárd év során többször is alapvetően megváltozott a Föld arculata. A földtörténet ókorában, a paleozoikumban (541 és 251 millió év között) a kontinensek legnagyobb része az egyenlítő alatt, a déli féltekén feküdt.
A Föld a kontinensek elhelyezkedésével a szilur időszakban, nagyjából 440 millió éve FORRÁS: ESA
A Pangea több darabra szakadt, kinyitva az egyenlítő mentén az őskontinensbe nyúló széles tengeröblöt. Létrejött a Tethys-óceán.
Afrika és az indiai szubkontinens a földtörténeti újkor elején, az eocén időszakban (55 millió évtől 34 millió évig) ütközött Eurázsiának, bezárva az egyenlítői Tethys-óceánt.
Afrika és Európa között a földkéreg megsüllyedt, amit az oligocén korban (34 és 23 millió év között) elöntött a tenger, és ezzel felvirradt a Földközi-tenger hajnala.
Afrika északra nyomulása napjainkban is zajlik, ami miatt a Földközi-tenger medencéje folyamatosan keskenyedik. Az ütközés sebességéből kiszámítható, hogy nagyjából 25 millió év múlva a Földközi-tenger megszűnik létezni.
Addig azonban gyönyörködjünk létezésében