Mijasi pillanatok

2014, december 1 - 17:37 | Costa del Sol m...

Hétfő délelött Mijason

Mijas a legszebb gyöngyszem a Costa del Solt határoló hegyek oldalán épült fehér falvak közt. Ezt minden alkalommal megállapítom, amikor itt járok. Jellegzetes épületei csodálattal, a benne lakók mindennapjai pedig kíváncsisággal töltenek el. Milyen lehet egy ilyen turista központban élni.

Délelőtti látogatásom a nyugdíjasok életébe engedett bepillantást.

Mindenkinek jól esik a kávé és a napsütés a nyugdíjasok klubjának teraszán

Pár dolgot el kellett intéznem Mijason, ezért hétfő délelőtt az önkormányzatnál kezdtem a napot. Persze ahogy lenni szokott, ügyem elintézéséhez még egy papír kellett, ami természetesen nem volt nálam, sőt beszerzése is több napba telik. A következő cél a körzeti orvos. Utam a nyugdíjasok háza előtt vezetett, ahol ugyan semmi dolgom nem volt, de a kíváncsiság bevitt a napsütötte épületbe

"Hogar del jubilado" nyugdíjas ház

Itt ne valami bentlakásos nyomasztó ápoldára gondoljunk, hanem a nyugdíjasok szórakozási igényeit kielégítő komplexumra. Van benne étterem, olcsó hideg - meleg ételekkel, játékterem, ahol az asztaloknál kártyázni, dominózni lehet, hangulatos belső kert, kis szalon, ahol az idősek közösen nézhetik a TV-t

Ezt meg kell néznem gondoltam, majd beültem enni egy tapaszt, és inni egy kávét. Ahhoz képest, hogy hétfő délelőtti volt, állandóan jöttek mentek az idős emberek. Az ismerősök hangos szóval köszöntötték egymást, voltak akiket a szükség navigált az étterem túlsó oldalán lévő mellékhelyiségbe, és voltak akik csak néhány falatot kívántak meg a pulton lévő vitrin választékából.
Felpezsdült az élet, mikor belépett a lottóárus. A spanyolok a hagyományos lottót is szeretik, de a karácsonyi lottónak ( Loteria de Navidad) külön kultusza van. Ennek számait december 22-én sorsolják és minden hetedik szelvény nyer valamennyi összeget. A főnyeremény egészen fantasztikus, 4 millió euró. Nem csoda ha az emberek lelkesedtek.

Vajon ez lesz a nyerő szelvény?

Szivesen elüldögéltem volna még itt, de a körzeti orvos meglátogatásán kívül més feledatom is volt. A helyi

vásárcsarnokból akartam feltölteni a megcsappant otthoni élelmiszerkészletet.. Igen ám de a piachoz vezető utcát a karácsonyi díszkivilágítás szerelése miatt lezárták.

No, nem baj, gondoltam, akkor most beugrom a közelben lévő orvosi rendelőbe. Gondoltam gyorsan végzek, hiszen csak a szokásos gyógyszer receptjére van szükségem.

A recepciós hölgy hamar áthúzta számításaimat.
"Ma semmiképen nem tudjuk fogadni, sokan vannak itt, akik időre vannak bejelentkezve. Viszont holnapra tudok adni időpontot."
Elkérte egészségügyi kártyám, betette a gépbe, majd hosszasan nézegetve a monitort, közölte: "Holnap, 12:36."

Azt hittem rosszul értem. Itt ennyire percre pontosan be lenne osztva a doki ideje?
Aztán megismételte: "12:36-kor várjuk."
Nem fél egykor, nem háronegyed egykor, hanem mint a vasúti menetrendben a vonat indulása: 12:36

Ekkor előbújt belőlem a kisördög. "Nekem 12:35 jobban megfelelne, át lehet tenni erre az időre?"
A hölgy tekintetéből láttam most alaposan lecsúsztam nála a népszerűségi listán. Aztán ahogy még egyszer rám nézett....
Ha pillantásával ölni tudott volna, most már nem élnék. "Gracias" rebegtem halkan és sietősen megcéloztam a kijáratot.

Kint napos idő, de csak 16-17 fok fogadott. A máskor zsúfolt mellékutcán most lődörögtek az emberek. Ez hőmérséklet itt már hidegnek számít.
Mijas a turizmus kedvelt célpontja, ahová a turisták holtszezonban, hidegben is szívesen látogatnak, csak ilyenkor kevesebben. December első napjának délelőttjén sincs ez másként. Az utcákon azért most is találkozni, japán, francia, angol, és még több más ország képviselőjével.
Az angolokat messziről fel lehet ismerni öltözködésükről. Amikor eljönnek ebbe a déli országrészbe, évszaktól, hőmérséklettől függetlenül kötelezőnek érzik a szellős nyári öltözetet. Érdekes ellentét, mikor a sortban, rövid ujjú pólóban sétáló angolokkal szemben téliesen öltözött túrázókat látni.

Sétálók az utca bal és jobb oldalán

Mintha nem is 16-17 fok lenne a hőmérséklet

A kávézók vendéglők napos asztalainál mindig van vendég. Jellegzetes utcák, terek, adják Mijas hangulatát. A legtöbb látogató azzal az érzéssel távozik, ide szeretne még egyszer visszatérni. Addig is Don Quijote vigyáz az alant sétáló és nézelődő turistákra.

Sokan talán észre sem veszik a főtér egyik házán az erkélyéről figyelő búsképű lovagot

Talán azon mélázik, hogy mikor tűnik fel a turisták közt Dulcinea, álmai asszonya. A konflisok és a szamarak gazdái pedig nem Dulcineára, hanem kocsikázni vágyó jó pénzű turistákra várnak.

Végül is dolgom végezetlenül indultam haza, hiszen sem az önkormányzatnál, sem az orvosnál, sem a bevásárlásnál nem jártam sikerrel. Viszont jót sétáltam Mijason, és sokadszorra is megállapítottam, Mijas klassz hely Annak ellenére, hogy nem intéztem semmit, mégis kellemes érzésekkel töltött fel ez a délelőtt.