Miért december 25 lett a karácsony napja

Minden hatalmi ás társadalmi változás idején az összes új rendszer meg akarta erősíteni hatalmának ideológiai alapjait. Erre jó példa a szocializmusban Szent István ünnepéből kreált "Új kenyér ünnepe". Nem volt ez máshogy az ókorban sem. A régi pogány istenek imádata nem fért meg az egyre jobban terjedő katolikus vallás kultúrkörébe.

Az ókori Rómában rendkívüli népszerűségnek örvendett Mithrász, a napisten kultusza – ennek egyik legnagyobb ünnepe a téli napforduló volt: ekkor öli meg Mithrász (a napisten) a bikát (a sötétség szimbólumát).Azonban  Mithrász tisztelete a kereszténység államvallássá tétele után sem szűnt meg,
 

A katolikus egyház viszont nem akart osztozni ezeken az isteneken,  így hát cselekedett: Jézus születésének időpőntja évszázadokon keresztül tisztázatlan volt. A teológusok nem jutottak egyezségre ennek meghatározásában. Karácsony ünnepét (amit addig tavaszi, vagy kora nyári időpontra tettek)  I. (Szent) Gyula pápa 350-ben rendeletileg a téli napfordulóra helyezte át, ami abban az évben éppen december 25-re esett. Ezzel két legyet ütött egy csapásra. Egyrészt megszüntette krisztus születésének időpontja körüli bizonytalanságot, másrészt  így igyekezett a Napistent és ünnepét a feledés homályába taszítani.

Szent Gyula pápa

A karácsonyt ekkor nem a csillagászati jelenséghez, hanem az aktuális 25-ei dátumhoz kötötték, és egy jó darabig úgy úgy tűnt, minden a helyére került.

A ma használt naptár elődje Rómából származik, ahol kezdetben a holdfázisokat figyelembe vevő lunáris rendszert alkalmazták, ami viszont az évek során fokozatosan elcsúszott a valós, csillagászati időtől. Mikor Julius Caesar megreformálta a naptárt, már több hónap volt az eltérés. Az ő naptára független volt a Holdtól, és az év 365 napjához négyévente – egyiptomi mintára – egy szökőnap beiktatását rendelte el az akkor még utolsó hónap, a februarius 23. napja után. Ez a rendszer azonban 135 év alatt egy nap eltérést produkál

Hiába voltak a korrekciók, a naptár lapjai folyton „elmásztak”.

A Gergely-naptár megvitatása

1582-re az eltérés már 10 napra duzzadt. Az évszám azért fontos, mert ekkor szánta el magát XIII. Gergely pápa, hogy egyszer és mindenkorra rendet tegyen a káoszban. Először is egyik napról a másikra megszabadult a felesleges napoktól azzal, hogy abban az évben október 4. után 15.-öt íratott. Hosszabb távra pedig megreformálta a szökőnapok rendszerét.

Azonban ez a rendszer sem hajszálpontos, 3300-ra okoz majd egy nap eltérést a naptár és a természet éve között, de Gergely joggal gondolhatta, ez legyen majd az akkori egyházfő gondja

Források: Index, múltkor