Mi a következménye korunk mértéktelen húsevésének

Változtatni kell húsevési szokásainkon, mert mert az egyre növekvő állatállomány élelmezése már-már elviselhetetlen terhet ró környezetünkre.

 

Nagyszüleink étrendje szegényebb, de egészségesebb volt a mára kialakult étkezési szokásainknál. Régen, egy középosztálybeli családnál hetente csak egyszer vagy kétszer került húsétel az asztalra. Ennek nem annyira az egészségtudatos életmód, hanem inkább a szűkös családi kassza volt az oka.
 

A szarvasmarhák ekkor még természetközelben éltek és nagy értéket képviseltek

Kevesebb húsfogyasztás, kevesebb vágóállat volt a jellemző, ami  még nem borította fel a természet és az emberiség együttélésének összhangját.
Ez az állapot jelenleg éppen változóban van, de sajnos rossz irányban.

Napjainkban a jobb anyagi körülmények minden család számára lehetővé tették a rendszeres húsfogyasztást, aminek mértéke már meghaladja az egészséges szintet.
Ma már természetes, hogy a napi étkezések mindegyik fogása tartalmaz húst. Reggelinél felvágott, ebédnél egy-egy szelet húsfeltét, de vacsoránál sem hiányozhat valamilyen húsféleség.

Ennek felpörgetett húsfogyasztásnak megjelentek az emberi és globális árnyoldalai.

A társadalom nagymértékben túlsúlyossá vált. Az egyoldalú, vitaminszegény táplálkozás egyre több embernél okoz egészségügyi problémát. Az, hogy táplálkozásával ki hogyan teszi tönkre saját egészségét egyéni döntés következménye, mondhatjuk magánügy,
Azonban van egy másik, az egész Föld lakosságát éríntő következménye is ennek az elszabadult húsevésnek, ami már nem magánügy. Az ipari méretű hústermelés nagyban hozzájárul bolygónk tönkretételéhez.
 

A hústermelés környezeti ártalmai

Az állati eredetű élelmiszerek előállítása óriási földterületet igényel, ami az egyéb, emberi fogyasztásra alkalmas haszonnövények elől veszi el a helyet.  Az állattartáshoz először is az állatok takarmányát kell megtermelni, ami következtében az olyan élelmiszernövények, mint a búza, kukorica, zöldségek, termőterülete csökkenhet. Hogy ne csökkenjen, egyre újabb szűzföldeket kell bevonni a termelésbe. Ezt Brazíliában őserdők kiirtásával oldják meg. Az így nyert területeken állati takarmányként hasznosított szóját termesztenek.

Néhány megdöbbentő adat

• Egyetlen hamburger előállításához több mint 3,5 négyzetméter föld szükséges.
• Egy marha felneveléséhez 15.500 liter vízre van szükség.
• Egyetlen hamburger előállításához 3,5 négyzetméter földterület szükséges.
• A világon a rendelkezésre álló termőföldek egyharmadán állati takarmányt termesztenek.
• Egy kilogramm marhahús termelése akár 50 liter vizet is igényelhet.
• A hústermelés jobban szennyezi a levegőt, mint a közlekedés

Az állati trágya bőven tartalmaz dinitrogén-oxidot, ami az üvegházgáz negyedik legfontosabb forrása. A légköri dinitrogén-oxid koncentráció 1860 óta tartó növekedésének fő oka az állati trágya. A kérődző állatok, különösen a tehenek, megdöbbentő mennyiségben bocsátanak ki még egy további üvegházgázt – metánt. Egy átlagos nagyságú tehén naponta 100-120 liter metánt termelt
 

Az USA-ban a szarvasmarha-telepekről évente több millió tonna (!) szén-dioxid és metán kerül a légtérbe, így az állattartó telepek nagyon is jelentős mértékben járulnak hozzá a globális felmelegedéshez.

Egy modern szarvasmarha telepnek már nem sok köze van a természethez

Ezért lenne nagyon fontos a hús és tejtermékek fogyasztásának visszafogása és új irányelvek kialakítása. A jövőt figyelmen kívül hagyó, csak a pillanatnyi haszonra koncentráló tej és húsipar céljai alapvető reformra szorulnak.

Ameddig kormányzati döntések nem születnek  a hústermelés és fogyaszás egészséges szintre történő visszaszorításáról, addig csak az emberek önmérséklete szabhat határt ennek a folyamatnak.  Ha csökken a kereslet a húsipar termékei iránt, akkor az állatállomány csökkenésével a környezetünket érő káros hatások is csökkennek.
Sajnos az naív elképzelés, hogy az emberek környezettudatosságra való hivatkozással lemondják vagy visszafogják a vasárnapi rántotthús fogyasztását.