Jelenlegi hely
.
Mi az igazság Fukushima körül?
A fukushimai katasztrófát és következményeit sokan a csernobili katasztrófával állítják párhuzamba. Ez a nukleáris vészhelyzet komoly próba elé állította Japánt. A katasztrófavédelem jelesre vizsgázott, az energiaszektor, igaz költségesebb forrásokból, de pótolni tudta a kieső kapacitást.
A kár mégis hatalmas, hiszen földrengésben (és az azt követő cunamiban) így is közel 16.000-en haltak meg, 2676-an eltűntek és egy milliónál is több épület sérült meg (129.000 teljesen megsemmisült). A sérült épületek között pedig ott volt a Fukushima Dai-ichi atomerőmű.
Ez a hatalmas pusztítás nem csak a természet műve volt - állítja angol nyelvű online lapra (Before It's News ) hivatkozva az újvilágtudat.hu
A katasztrófáról szóló eddigi tájékoztatások rövid összefoglalása.
2011. március 11-én, japán idő szerint 14:46-kor 30 km mélységben, az óceán alatt egy 9.0-s magnitúdójú földrengés tört ki alig 70 km-re a japán partoktól, Tohokutól. Ez volt az 1900-ban kezdett modern feljegyzések ötödik legnagyobb földrengése. A rengés hatalmas szökőárt eredményezett, ami Miyakoban (Iwate egy városa) 40,5 méter magas vízfalat eredményezett, és a Sendai körüli vidéken 10 km-re ellepte a szárazföldet. A rengés és a cunami Honshut (Japán fő szigetét) 2,4 méterrel arrébb tolta és 10-25 cm-nyire megbillentette a Földet a tengelyén.
A Japánban lefolytatott hivatalos vizsgálat kiszivárgott adatai szerint az események másként történtek.
A földrengés epicentruma a partoktól 100 kilométerre a szárazföld alatt az MYG004 szeizmikus állomásnál volt és erőssége "csupán" a Richter skála szerinti 6,7 fokozatot érte el. A szökőár a japán árokban hat egymást követő hatalmas robbanás hatására kelekezett.
A fenti képen látható MYG004 számmal jelölt terület, ami földrengés epicentruma, 6,67 erősséggel. Az epicentrumtól távolodva a rengés erőssége egyre csökken, mig Fukushima helyén (MYG011 pont) 5,63 erősságet mértek. Ettől 24 mérföldre a Japán tengeren nem lehetett 9-es erejű a rengés, mert annak még a partnál is a mért 5,63-al szemben 8,7 erősségűnek kellett volna lennie. Ha rengést nem is, de hat nagy erejű robbanást viszonr észleltek a tenger alatt.
Ellentétben azzal, amit sokan mondanak, Fukushima Daiichi egy rendkívül jól működő létesítmény volt remek állapotban.
Miután elvégezték a végső értékelést a katasztrófa után bebizonyosodott, hogy Fukushima külső energiaellátása sohasem szűnt meg. A kölső energiaellátást az erőmű központi vezérlő rendszere kapcsolta le, és senki sem tudott rájönni miért.
Ezen túlmenően a Fukushimában található 17 dízel generátorból, amelyek külső áramkimaradás esetén lépnek működésbe, csak 4 kapott jelentős mennyiségű vizet, a többi továbbra is működőképes maradt. Ugyanakkor 13-ból 12 generátor, amely egyetlen csepp vizet sem kapott, mégis
önmagától kikapcsolt. Az egyetlen megmaradt működő generátor az volt, amely nem kapcsolódott az erőmű Siemens SCADA központi vezérlőjéhez.
Ez a generátor működött az egész katasztrófa idején, viszont azt a kapcsolót amely elosztotta a teljesítményt az 1-es és 4-es reaktor között az irányítást végző a Siemens SCADA központi gép felügylte. A generátor igen de az elosztást végző kapcsoló a számítogép utasítására kikapcsolt, így az 1-4 reaktorok hűtése is megállt.
Az 5-ös és 6-os rektor hűtésére az egyetlen működő generátor biztosította az energíát a hűtővizet keringető szivattyúknak. Itt nem volt központilag irányított elosztó kapcsoló, a hűtés folyamatos volt.
Miután az összes generátor leállt, a Tepco-nak (japán áramszolgáltató cég, az erőmű tulajdonosa) voltak teherautóra szerelt generátorai, melyeket 8 órán belül odaszállított. Ezekkel könnyedén megelőzhetők lettek volna a felmerülő problémák. Mikor az üzembehelyezés előkészületei megtörténtek, csatlakoztatták az áramtermelő generátorokat az erőmű rendszeréhez, a központi Siemens SCADA számítógéphez. Az energiaellátás mégsem állt helyre, mivel azok a bizonyos áramelosztó átviteli kapcsolók itt is működéskptelenné váltak. Ennek következtében a szivatyúk áram hiányában nem működtek.
A hűtés nélkül maradt reaktoroban törvényszerűen bekövetkezett a túlhevülés, majd a katasztrófa.
Akit részletesebben érdekel a katasztrófa története angol nyelven, itt bővebben olvashat róla: Jimstonefreelance.com
Megfigyelők az erőmű elektronikai vezérlő rendszerének ilyen súlyos meghibásodását kívülről jövő vírustámadásban vélik felfedezni.
Mindenesetre elgondolkodtató, hogy a beterjesztett hivatalos jelentés mellékletében a Stuxnet vírus részletes leírása is szerepelt.
A cikk az újvilágtudatban megjelent cikkben szereplő információk alapján készült.
Ezen túlmenően a Fukushimában található 17 dízel generátorból, amelyek külső áramkimaradás esetén lépnek működésbe, csak 4 kapott jelentős mennyiségű vizet, a többi továbbra is működőképes maradt. Ugyanakkor 13-ból 12 generátor, amely egyetlen csepp vizet sem kapott, mégis
önmagától kikapcsolt. Az egyetlen megmaradt működő generátor az volt, amely nem kapcsolódott az erőmű Siemens SCADA központi vezérlőjéhez.Ez a generátor működött az egész katasztrófa idején, viszont azt a kapcsolót amely elosztotta a teljesítményt az 1-es és 4-es reaktor között az irányítást végző a Siemens SCADA központi gép felügylte. A generátor igen de az elosztást végző kapcsoló a számítogép utasítására kikapcsolt, így az 1-4 reaktorok hűtése is megállt.
Az 5-ös és 6-os rektor hűtésére az egyetlen működő generátor biztosította az energíát a hűtővizet keringető szivattyúknak. Itt nem volt központilag irányított elosztó kapcsoló, a hűtés folyamatos volt.
Miután az összes generátor leállt, a Tepco-nak (japán áramszolgáltató cég, az erőmű tulajdonosa) voltak teherautóra szerelt generátorai, melyeket 8 órán belül odaszállított. Ezekkel könnyedén megelőzhetők lettek volna a felmerülő problémák. Mikor az üzembehelyezés előkészületei megtörténtek, csatlakoztatták az áramtermelő generátorokat az erőmű rendszeréhez, a központi Siemens SCADA számítógéphez. Az energiaellátás mégsem állt helyre, mivel azok a bizonyos áramelosztó átviteli kapcsolók itt is működéskptelenné váltak. Ennek következtében a szivatyúk áram hiányában nem működtek.
A hűtés nélkül maradt reaktoroban törvényszerűen bekövetkezett a túlhevülés, majd a katasztrófa.
Akit részletesebben érdekel a katasztrófa története angol nyelven, itt bővebben olvashat róla: Jimstonefreelance.com
Megfigyelők az erőmű elektronikai vezérlő rendszerének ilyen súlyos meghibásodását kívülről jövő vírustámadásban vélik felfedezni.
Mindenesetre elgondolkodtató, hogy a beterjesztett hivatalos jelentés mellékletében a Stuxnet vírus részletes leírása is szerepelt.
A cikk az újvilágtudatban megjelent cikkben szereplő információk alapján készült.
Vár a Costa del Sol