.

Meddig bírja az emberi test a kánikulát



Forróbbak lettek a kánikulai napok

Hőségnapok

A Nature Climate Change folyóiratban alig egy hónapja megjelent tanulmány szerint az elmúlt harminc évben jelentősen nőtt az éghajlatváltozás okozta nyári hőségnapok gyakorisága, a szaporodó hőhullámok által pedig a halálozás is. A hőséggel összefüggő halálesetek átlagosan 37 százaléka egyértelműen az antropogén  (Az ember tevékenységéből eredő, ahhoz kapcsolódó)  éghajlatváltozásnak tulajdonítható, a megnövekedett halálozási arány pedig ugyan kontinensenként eltérő mértékű, de mindenütt szembetűnő. 

A tanulmány apropóján a Conversation folyóiratban a kutatásban nem részt vevő klímakutatók arról írtak, hogy a közölt adatoknál a valóságban sokkal többen halnak meg a hőség következtében, mivel a kánikula okozta halálesetek nagy részét nem regisztrálják. Ugyanakkor a szélsőséges meleg – különösen, ha magas légszennyezettséggel párosul – a szív- és tüdőbetegeknél a leghalálosabb időjárási kockázatot jelenti.
A kutatók szerint jelenleg a világ lakosságának mintegy 30 százaléka van kitéve a hőség és a páratartalom halálos kombinációjának évente legalább 20 napon keresztül. Ez az arány 2100-ra közel 50 százalékra fog nőni – még az üvegházhatású gázok kibocsátásának legdrasztikusabb csökkentése mellett is.

Az izzadság határa

Az ember melegvérű emlős, testhőmérséklete állandó 37 Celsius-fok körüli. Az optimális működéshez szükséges a hőveszteség és a hőnyereség közötti egyensúly. Ha a szervezet nem képes elég hatékonyan hőt leadni a környezetnek ahhoz, hogy fenntartsa a 37 fokhoz közeli állapotot és nem képes viszonylag gyorsan lehűlni, akkor nehezen visszafordítható vagy visszafordíthatatlan károsodási folyamatok indulnak el az agyban, majd más szervekben is.

A bioklimatológiában a nedves hőmérséklet (wet bulb tempereture, WBT vagy TW) definíciója a 100 százalékos páratartalmú levegő hőmérsékletét jelenti. A mért hőmérsékleti érték és a detektált páratartalom együtteséből kalkulált mutató azért is fontos mérőszám, mert minél magasabb a relatív páratartalom, annál kisebb hatásfokkal, illetve lassabban párolog el a bőrön át leadott nedvesség (izzadság) – mivel a környező levegő csak kevés további nedvességet tud felvenni. 

Az emberi szervezet csak ennek a párologtatásnak a segítségével képes arra, hogy különösen nagy hőségben vagy akár testi igénybevétel esetén a hőháztartását úgy szabályozza, hogy a test maghőmérséklete egészséges szinten maradjon. Ha ez a természetes hűtési mechanizmus lelassulva játszódik le, a test a keletkező hőt már nem tudja megfelelően elvezetni, ami úgynevezett hőségstresszhez vezet. A túlmelegedés vagy hőguta pedig súlyos következményekkel járhat.

Márpedig a bioklimatológiában határértéknek vett 35 Celsius-fok körüli vagy afölötti nedves hőmérsékletű napok száma globális növekedést mutat. Ilyen kültéri körülmények között az emberek már rövidebb távon sem tudnak egészségkárosodás nélkül létezni. Érdekes, hogy a 45-50 fokos, de száraz sivatagi klíma korántsem viseli meg annyira az emberi szervezetet,  mint egy páradús kánikulában előforduló 30-35 fokos hőmérséklet.

Köztéri hűsölés a hőhullám sújtotta Krakkóban június 20-ánFotó: BEATA ZAWRZEL/NurPhoto via AFP

Hőtűrés

A Technology Review-nak nyilatkozó amerikai és ausztrál fiziológusok szerint igaz ugyan, hogy az emberi szervezet képes alkalmazkodni a trópusi körülményekhez, de csak egy bizonyos szintig. A hőségövezetekben élők többet izzadnak, a verejtékük hígabb, ami azt jelenti, hogy kevesebb elektrolitot veszítenek a kiválasztás során, ez pedig védi a szervezetet a kiszáradástól, valamint a szív- és veseproblémáktól.

Az ehhez nem szokott embereknél azonban csak  hosszú hetek alatt alakul ki a hőtűrés, a magashegyi akklimatizációhoz hasonlóan. A melegbetörések és hőhullámok azonban gyorsan érkező meteorológiai jelenségek, a velük járó hőmérséklet-növekedés a legkevésbé sem fokozatos. A nyár elején, illetve a Kanadához és Észak-Európához hasonlóan hűvös helyeken jelentkező hőhullámok éppen ezért nagyobb valószínűséggel járnak halálos következményekkel, mint az amúgy is forróbb égtájakon vagy a nyár későbbi szakaszában bekövetkező melegbetörések. 

A fiziológia miatt az sem mindegy, hogy a hőhullámok idején mennyi és milyen testmozgást végez az ember. A kutatók szerint ugyanis egy feladat elvégzéséhez felhasznált energiának csak a 20 százaléka fordítódik az izmok mozgatására, a fennmaradó rész hővé alakul. Vagyis minél intenzívebb a mozgás, annál nagyobb a hőtermelés, a többlettől pedig meg kell szabadulnia a szervezetnek, különben felborul az egészséges egyensúly. 

Hűsölési paradoxon

A probléma logikusnak tűnő megoldása, hogy a nedves és forró napokat a leginkább veszélyeztettek klimatizált helyeken vészeljék át. Csakhogy a mesterségesen hűtött és páramentesített belterek luxusát jelenleg legfeljebb a fejlett világ országaiban engedhetik meg maguknak az emberek. A gazdaságilag fejletlenebb államokban a hőstressz tömegeket érinthet a jövőben. 

Ráadásul tudható, hogy a légkondicionálás további negatív klimatikus hatásokat gerjeszt. A meteorológiában szinte a kezdetektől külön vizsgált városi klíma kutatói mára bizonyították ugyanis, hogy az urbanizált területek drasztikus hőmérséklet-emelkedésének oka egyértelműen az emberi eredetű (antropogén) hőtöbblet. Ennek 80-90 százalékát nyaranta a lakó- és irodaövezetekben működő légkondicionálók termelik meg. A nyári melegben a levegőnél 15-30 Celsius-fokkal is melegebb hőszigeteket is létrehozó berendezések környezetre gyakorolt hatásai rendszerint 24 órán belül érvényesülnek.
 


A beton fehérre festésével védekeznek a hőszigethatás ellen a franciaországi Lyonban 2021 júliusában. A módszerrel akár 10 Celsius-fokkal is csökkenthető a beton felületi hőmérséklete. Fotó: NICOLAS LIPONNE/Hans Lucas via AFP

Vannak azonban már olyan kezdeményezések és jó gyakorlatok, amelyekkel klímaberendezések nélkül is csökkenthető a hőterhelés. Például az épített környezet módosításával, a zöld felületek növelésével, valamint a légáramlás fenntartását biztosító építészeti megoldásokkal.

 

Webcam Fuengirola

csak egy kattintás és élőben nézhető a fuengirolai tengerpart



Vár a Costa del Sol

 


 

 
 

 

cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china