Jelenlegi hely
.
Malagához közeli Ardeles barlangan 60 ezer éves festéknyomokat azonosítottak
Megfejtették, ki készítette a spanyol barlang rejtélyes szimbólumait
Az ember genetikailag legközelebbi rokonát régóta primitívnek, brutálisnak írták le a szakemberek, ám ez az elmélet az utóbbi időben számos lelet alapján megdőltnek látszik.
Régészek keresik a festéknyomokat
Paleoarcheológusok 2018-ben tették közzé tanulmányukat a spanyolországi Málaga közelében fekvő Ardales barlang cseppkövein talált vörös, okkersárga festékek eredetéről. Már akkor úgy vélték, hogy a legalább 64 800 éves mintákat akkor készítették, amikor a modern ember még nem élt a kontinensen.
AZ ÚJ ELEMZÉSEK FELTÁRTÁK, HOGY A PIGMENTEK ÖSSZETÉTELE ÉS ELHELYEZKEDÉSE NEM LEHET TERMÉSZETES FOLYAMATOK EREDMÉNYE, AZOKAT FRÖCSKÖLÉSSEL, FÚJÁSSAL VIHETTÉK FEL A CSEPPKŐRE.
Szerkezetük pedig egyáltalán nem egyezik a barlangból vett természetes mintákkal, ami azt feltételezi, hogy a pigmentek külső forrás által kerültek a barlangba.
Ez alátámasztja azt a feltételezést, hogy a neandervölgyi ember számtalan alkalommal járt itt több ezer éven át, és megjelölte a barlangot festékkel"- mondta d'Errico.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy nehéz összehasonlítani a neandervölgyi ember művészetét "a modern ember falfestményeivel, olyanokkal például, mint amelyeket a franciaországi Chauvet-Pont d'Arc barlangban találtak", és amelyek több mint 30 ezer évesek.
DE FELFEDEZÉSÜK ÚJABB BIZONYÍTÉKKAL SZOLGÁL ARRA, HOGY A MINTEGY 40 EZER ÉVE KIHALT NEANDERVÖLGYI EMBER NEM A HOMO SAPIENS FARAGATLAN ROKONA VOLT.
A festékek nem a szószoros értelemben vett általunk ismert művészetet jelentik, inkább egy szimbolikus cselekedet eredményei - írták a kutatók.
A barlang alapvető szerepet játszott a neandervölgyi közösségek szimbolikus rendszerében, de továbbra is rejtély, hogy ezek a szimbólumok mit jelentenek. A Göttingeni Egyetem tudósai egy közelmúltban közzétett tanulmányukban szintén bemutatták, hogy a neandervölgyi ember képes volt művészi mintákat karcolni csontokba a németországi Harz-hegységbeli Egyszarvú-barlangban felfedezett 50 ezer éves óriásszarvas-csontok mintáinak elemzése alapján. Az régóta ismert, hogy a neandervölgyi ember eszközöket és fegyvereket készített, ékszerek, barlangrajzok és kisebb figurák eddig szinte kizárólag csak későbbi időkből kerültek elő, amikor az Afrikából érkező modern ember (Homo sapiens) elterjedt Európa területén.
Forrás: MTI.