Jelenlegi hely
.
Ma egyforma hosszú a nappal és az éjszaka
Az univerzum végtelenségében a Naprendszer csupán egy jelentéktelen porszem és ennek a porszemnek is csupán egy apró részlete a Föld, az emberiség otthona, amit a világegyetem törvényei uralnak.
Vannak dolgok, amiket az emberek már ősidőktől fogva észrevettek, mivel ezek az események minden évben szabályszerűen ismétlődnek. Ezek a ciklikus események a kozmosz törvényeinek következményei. Ezek megfigyelése adott támpontot az ősi csillagászoknak valamilyen naptár megalkotására. Ezekben jelezték a földeken végzendő munkák idejét, ezekhez tudták igazítani ünnepeiket, és ezek alapján tudták követni az idő múlását.
Már az ősi népek is megfigyelték az év négy nevezetes időpontját. A tavaszi, őszi nap-éj egyenlőséget, valamint a nyári és az téli napfordulót. Ezek ismeretében tevékenységüket, életvitelüket a következő időszakokhoz tudták igazítani.
A csillagászati ősz szeptember 23-án kezdődik. (A déli féltekén e napon kezdődik a csillagászati tavasz.) Ettől kezdve a Nap a Baktérítő felé távolodik az Egyenlítőtől, sugarai egyre laposabb szöget zárnak be a földtengellyel. Ezért az északi féltekén rövidülnek és hűlnek a nappalok, közelít a tél, a dli féltekén mindez fordítva történik, hosszabbodnak a nappalok, melegszík az idő.
2016-ban az őszi napéj egyenlőség, (az ábrától eltérően), szeptember 22-re esik
A meteorológiai ősz Európában már szeptember elején beköszönt. A régi kelták és a kínaiak viszont már augusztus elején megülték az ősz kezdőünnepét, náluk az őszi napéjegyenlőség napja az évszak zenitje. A kínai naptárban például az ősz augusztus 7-én kezdődik és november 6-ig tart s az őszpont az évszakot majdnem pontosan kétszer másfél holdhónapra, 46 illetve 44 napra osztja. A kínai és japán őszt a krizantém-ünnepek aranyozzák be. Ez a virág, melyet Európa csak a XVIII. század végén ismert meg, a japánok és kínaiak „őszi rózsája” volt. Nyílásának ideje miatt e gondolatot Európa is átvette, így lett a krizantém az ősz szimbóluma, a temetők halottak napi dísze.
Ezen a napon egyenlő erővel bír a fény és a sötétség, ami különböző hiedelmeket éltet. A régi hiedelmek szerint ilyenkor nem győzhetnek sem a jó sem a rossz szellemek, mert erejük kiegyenlített.
A kelták ilyenkor látogatták a temetőt, emlékeztek mag halottaikról, mivel úgy gondolták, az ártó szellemek ezen a napon pihennek.
Régi magyer népszokás szerint ezen az éjszakán ünnepet ültek, amikor a termények begyüjtésének, valamint az utána következő pihenésnek örvendeztek Ez a beérett termés, a betakarítás ünnepe volt. Ez a szokás a nagyüzemi gazdálkodás térnyerésével mára feledésbe merült.
Amit viszont nem merül feledésbe, mivel minden nap tapasztaljuk, a sötétség egyre erősebb kiteljesedése. Ez egészen a téli napfordulóig árnyékolja be napjainkat. December 22. után kezdődik a következő csillagászati év, ami a természetnek megújulást az embereknek új kezdést, új reményt jelent.
A sötétség és a fény viadala már évmilliárdok óta tart, de sem a Földön, sem az univerzumban nem győzhet egyik sem. Ha nincs sötét nem vesszük észre a fényt sem. A világmindenség egyensúlyához mindkettőre szükség van, amit a Földön a folytonosan ismétlődő napéjegyenlőségek végtelen sora jelképez.
Vár a Costa del Sol