Los Andaluces, chiringitó Costa del Solon

Már több mint 10 éve élek Spanyolorszában, és megszoktam, hogy a spanyol emberek időbeosztása más, mint amilyen Magyarországon szokásos. Itt későn kelnek az emberek, a nagyobb üzletek, szupermarketek sem nyitnak 9 óra előtt, de esténkét jóval tovább zajlik az élet, mint az északabbra lévő országokban.
A spanyol vacsoraidő 8-9 óra után kezdődik és általában az éttermek is ezt az időbeosztást követik. Sok helyen délután ötkor még ki sem nyitnak. A strandokhoz tartozó, főként halételeket kínáló éttermek (chiringitók) nyitvatartása ugyan más lehet, itt napközben van sok vendég, de a nyári szezonban még sötétedés után is sokáig nyitva vannak.
Igaz, szeptember vége már kilóg a főszezonból, de az elmúlt években ezt nem látszott a chiringitók esti forgalmán. 

Ezen emlékek birtokában barátommal, Gyurival elhatároztuk, hogy eszünk egy finom halvacsorát. Én már régóta vágytam egy gambas pilpil-re, amit a chirigitókban lehet kapni.

Fél hét körül már oda is értünk és elégedetten állapítottuk meg, hogy a Los Andaluces nyitva van.  Beléptünk. Sokan nem voltak, csak egy két késői vacsora vendég szedelőzködött. A személyzet néhány tagja ott áldogált a kiszolgáló pult mellett.

- Gyuri akkor itt végre tudok enni egy gambas pilpilt ! - mondtam lelkesen. 

Már jött is felénk a pincér, aki ilyenkor az aszalhoz szokta kísérni a vendéget.  Beszédünk hallatán, legnagyobb meglepetésünkre, magyarul szólt hozzánk.
- Hét órakor mi is bezárunk, de egy gambas pilpil talán éppen belefér.
Mondanom sem kell nem űltünk, be nem szeretek kapkodva enni. Viszont megtudtuk, hogy a feleségével már öt éve dolgoznak itt. 

Néhány nap múlva lementem a étterem előtti homokos partra kicsit élvezni szeptemberi napsütést. Még voltak akik a vízbe is bemerészkedtek, de már nem volt a más években szeptember végére jellemző nyüzsgés

 

Nem hagyott nyugodni a kiváncsíság, egy kávé ürügyén bementem kicsit beszélgetni az étterembe. Reméltem, a magyar pincér most is ott van.

Emlékezett rám, leültetett egy jó helyre ahonnan a partot és a napernyő alatt maradt családomat is látni lehetett. Felesége épp a vendéglő másik végére vitte ki a rendelést.
 

Beszélgetés közben kiderült, ezeknek az éttermeknek az állam a tulajdonosa, nem adják el, csak bérelni lehet. A jelenlegi bérlő, már 30 éve vezeti ezt az éttermet. A következő 30 év sikere már a gyerekein múlik.

Nem csak az épület, hanem az előtte lévő partszakasz is beletartozik a bérletbe. Eddig ezt a napernyők és a napozó ágyak kiadásával ninden évben tgazdaségosan lehetett üzemeltetni, ez az év keresztűhúzta az előzetes számításokat. A koronavírus kapcsán hozott járványügyi intézkedések visszavetették a turizmust, aminek hatása  mindenütt érezhető. Kevesebb vendég, kevesebb pénz, de ugyanannyi bérleti díj.

A turizmusból élő vállalkozók jól megszívták ezt az évet és a kevés jóval kecsegtető hivatalos prognózisok miatt szomorúan néznek a jövőbe.