Közeledik a végső óraátállítás időpontja

2020. március 29-én még átállunk a nyári időszámításra, utána viszont elkezdődik a rendszer kivezetése. Most viszont még egy órával előretekerve próbára teszik az emberek bioritmusát.

2020. március 29. vasárnap hajnalban kettő órakor három órára kell előreállítani az órát - írja a Pontosidő.com. Az óraátállítás egyszerre gyűlölt és hasznosnak tartott lépés, de hamarosan az Európai Unióban minden tagállam felhagy vele.
Hagyományosan az előnyök között szokás emlegetni, hogy energiatakarékossági szempontból jobb, ha a munkaidő (a reggel 8 és este 7 óra közötti) időszaka alatt minél tovább van világos. A módszernek a világháborúk és a hetvenes évek olajválsága alatt kimutatható hatása volt, jelentősen csökkent az energiafelhasználás, azonban az azóta eltelt közel 50 évben teljesen megváltozott a fejlett világ embereinek életmódja. Nyáron a hosszabb ideig tartó világosság már nem vágja vissza a fogyasztást, többek között azért, mert egyre több elektromos eszközt használunk, valamint világszerte elterjedtek a légkondícionálók.

Korábban az Egyesült Államokban statisztikusok azt mutatták ki, hogy az óraátállítással nyert napos órák télen például azt eredményezték, hogy kevesebb volt a bűncselekmény. Viszont ezt a pozitív hatást mostanra teljesen kiradírozta, hogy a bűnözők már napvilág mellett is épp oly aktívak, mint az éjszaka leplező sötétjében.

Ezért a 2000-es évektől egyre hangosabb lett az a tábor, amelyik azt mondta, hogy valójában az emberi szervezetre gyakorolt káros hatásai miatt nincs értelme a nyári-téli időszámításra való váltogatásnak. Szakértők szerint az alvás és az ébrenlét évmilliókon át kialakult természetes ritmusának, a cirkadián ritmusnak a mesterséges (intézményes) megzavarása az emberi szervezetre negatívan ható fázis eltolódási következményekkel jár.

A tapasztalatok szerint a biológiai óra kismértékű ingadozása is felboríthatja az alvás-ébrenlét ritmusát, és hatással van az egészségre is, mindaddig, amíg a szervezet nem alkalmazkodik a változásokhoz. Napszakos változást mutatnak, például a vérnyomás értékek, a pulzusszám, a testhőmérséklet és a glükokortikoid hormonok szintje. Az óraátállítás pedig ezt borítja fel, ami sokaknál vezet jetlag-élményhez vezet, vagyis olyan, mint gyors időzóna-átlépést élnének át egy repülővel. Ennek kiheverése felnőtteknél - főleg az idősebbeknél - akár 3 hét is lehet.

A kritikai hangok és az egyre intenzívebb vita miatt tavaly március 26-án az Európai Parlament a tavaszi és őszi, egy órás óraátállítás 2021-től kezdődő eltörlése mellett döntött. Azt, hogy a nyári vagy a téliidőszámítást tartják meg, a tagállamok saját maguk döntik el.