Kínai nyomásra módosították a spanyol jogrendet

 Megszüntették a volt kínai vezetők ellen népírtás vádjával indított eljárásokat.

Nem a népírtás ténye, hanem a jogszabály változott.

A vezetők nem lettek ártatlanok, hanem ebben a kényes ügyben úgy döntött a spanyol legfelsőbb bíróság, hogy nem folytatja azokat az eljárásokat, amelyeket az úgynevezett egyetemes joghatóság elve alapján kínai vezetők, köztük Csiang Cö-min (balra) volt elnök és Li Peng egykori miniszterelnök (jobbra lent) ellen indítottak Tibetben elkövetett népirtás miatt.
A bíróság azután határozott így, hogy a parlament korlátozta az említett jog alkalmazását. Az egyetemes joghatóság elvének korábbi spanyol értelmezése szerint - amely a világon egyedülállónak számított - rendkívüli súlyos esetekben (mint a népirtás) egy ország akkor is vizsgálatot folytathat, ha a bűncselekmény nem a felségterületén történt, feltéve, hogy a panaszosok között van saját állampolgára, továbbá az érintett ország igazságszolgáltatása és a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) nem indított vizsgálatot az ügyben. A parlament az év elején ezt az értelmezést felülvizsgálva egyebek között kimondta, hogy ilyen eljárás ezentúl csak akkor folytatható, ha a vádlott Spanyolország területen tartózkodik.

A madridi bíróság tavaly az említett vádak alapján öt egykori kínai vezető, köztük Csiang Cö-min és Li Peng letartóztatását rendelte el, kiváltva Kína éles bírálatát és a vádak határozott visszautasítását. A döntést a hétfői bírósági határozattal lényegében visszavonták, utalva az említett parlamenti határozatra, valamint arra, hogy a vádlottak között nincs spanyol állampolgár. Lényegében a kínai diplomácia elérte, hogy a bizonyítottan elkövetett tibeti népírtással ne foglalkozzon a spanyol jogrend. Spanyolországban az ugyanígy alkalmazott egyetemes joghatóság elve alapján rendelték el 1998-ban a Londonban tartózkodó Augusto Pinochet volt chilei diktátor elfogását, ami meg is történt, bár Pinochetet végül nem Madridnak adták át, hanem hazájába szállították.