Kiderült, hányan élhettek a Húsvét-szigeten

Hogy mi is történt pontosan a Húsvét-sziget civilizációjával, a történelem egyik legnagyobb rejtélye. Számtalan magyarázat létezik arra, hogy az egykori népcsoport miért hagyta el a szigetet.

Egy közelmúltban folytatott vizsgálat azonban nem a civilizáció sorsával, hanem a populáció nagyságával foglalkozott. A kutatók bíznak benne, hogy eredményeikkel közelebb kerülhetnek a titokzatos nép történetének megértéséhez.

Amikor a hollandok 1772-ben megérkeztek a szigetre, úgy becsülték, hogy a helyiek népessége 1500-3000 fő lehet. A gyarmatosítókat nagyon meglepte, hogy egy ilyen kicsi populáció hogyan tudta létrehozni a lélegzetelállító szobrokat.

A legújabb régészeti és néprajzi bizonyítékok azt sugallják, hogy a népesség nem volt mindig olyan alacsony, mint a 18. század végén.

A közelmúltban kutatók egy csoportja a sziget mezőgazdasági potenciáljának felmérése után arra jutott, a területen egykor 17 500 ember is élhetett.

Eredményeikről a Frontiers in Ecology and Evolution folyóiratban számoltak be.

Cedric Puleston, a Davisi Kaliforniai Egyetem antropológusa és a tanulmány vezető szerzője szerint az izoláltság ellenére a Húsvét-sziget lakói összetett társadalmi rendszert és művészeti alkotásokat hoztak létre, mielőtt a drámai esemény megtörtént.

“Megpróbáltuk megoldani a kirakós egy darabját – megállapítani a legnagyobb népességet, mielőtt zuhanni kezdett”

– mondta Puleston. A szakértő hozzátette, a sziget történetének csúcsán 17 500 embert tarthatott el. A legtöbb korábbi becslés ennél kisebb populációt mutatott.

A csapat úgy véli, a sziget területének 19 százalékán termeszthettek édesburgonyát, a helyiek fő táplálékát. A kutatók a születési és halálozási arányokat, illetve az élelem ezekre gyakorolt hatását elemezve kiszámolták, hogy legfeljebb mennyi ember élhetett a szigeten.

Bár a szakértők eltérő számokat kaptak, Pulestonék végül a lehető legrosszabb forgatókönyvvel kalkuláltak.

Az új adatok egy lépéssel közelebb viszik a szakértőket a Húsvét-sziget rejtélyének megoldásához. Puleston úgy véli, a sziget egykori civilizációja a környezetre gyakorolt hatása és a kultúrája miatt is érdekes. A népcsoport történetének alaposabb megértése az emberi természet megismeréséhez is közelebb visz.

forrás: 24.hu, Frontiers in Ecology and Evolution