Katonai és gazdasági kudarcok az USA világhatalmi politikájában

 

 A világban jelenleg vihar előtti csend érzékelhető. Már lengedez a változások szele, aminek időpontja nagyon közelit.

A Szovjetúnió összeomlása után kobontakozó reményteljes együttműködési folyamatok apránkánt felszakadoznak. Amerika nem tudta befolyása alá vonni az orosz gazdaságot és mára az is világossá vált, Oroszország feljövőben, Amerika lemenőben van. A háttérben zajló hatalmi játszámák eredményeképen megint felsejlik a kétpólusi világ viziója. Az egyik oldal az USA és Európa, az általuk vezetett szövetségekkel, a másik oldal Oroszország, és Kína.
A feszültségek forrása elsősorban hatalmi rivalizálás, valamint a gazdasági erőviszonyok megváltozása. Az eddig elkendőzött problémák Ukrajna kapcsán kerültek előtérbe.

Ukrajna

Ukrajna területileg sosem volt egységes, mindig valamelyik szomszédos hatalomhoz tartozott. Újkori történeleme folyamán nyugati része az Osztrák-Magyar Monarchia,  keleti része pedig Oroszország fennhatósága alatt állt. Jelenlegi határait a volt Szovjetunió vezetése rajzolta meg politikai szempontok szerint. A Szovjetunió felbomlásakor ezekkel a mesterséges  határokkal rendelkező tagköztársaság  vált önálló országgá. A keleti részen az orosz, míg a nyugati felében az európai kötődésű lakosság van
többségben.

Az önálló Ukrajnában a bizonytalan politikai helyzet nem mai keletű, hiszen Timosenko, Janukovics, Juscsenko, sem tudtak az országban egységet teremteni. Mivel Ukrajna közvetlenül határos Oroszországgal a nyugat a zavaros helyzetet kihasználva szeretné befolyását  az orosz határig kiterjeszteni. Ezt az Európai Unióhoz való csatlakozás mézesmadzagjával kívánja az ukránoknál elérni. Ennek jövőbeli lehetősége azonban tovább növelte a feszültséget az ország két fele között

A volt Szovjetúnióhoz való tartozás örökségeként a Krím félszigeten lévő Szevasztopolban maradt az orosz fekete-tengeri hadiflotta bázisa, ahol a NATO is szívesen körbenézett volna, így az oroszok sem nézték tétlenül az események számukra kedvezőtlen alakulását. Orosz sugallatra a krími vezetés népszavazást rendezett a félsziget hova tarozásáról. Ennek kimenetele a 80 százalákban orosz nemzetiségű Krímben nem volt kétséges. A népszavazás eredményére hivatkozva Oroszország magához csatolta a félszigetet. Északabbra, Ukrajnai keleti határa mentén pedig az oroszok a Kelet-Ukrajnában kialakult oroszbarát fegyveres szeparatista mozgalmat támogatják.
A nyugatot kellemetlenűl érintette, hogy kiénekelték szájából a sajtot, ezért büntetésként bizonyos termékekre embargót vezetett be Oroszországgal szemen. Válaszlépésként az oroszok is embargó alá vonták a nyugati élelmiszipari és mezőgazdasági termékeket. Most itt tartunk.

Közel kelet

Palesztín konfliktus

A nyár folyamán egyre nőtt a feszültség a térségben. A Hamasz radikális palesztin mozgalom dekralált célja Izrael elpusztítása. Ezt a célt nem csak szavakkal, hanem tettekkel is bizonyítja. A kasszam brigádok a gázai övezetből éves rendszerességgel indítanak rakétákat izraeli célpontok ellen. Ebben az évben az újonan beszerzett rakéták már Tel-Avivot és Haifát is fenyegették. Az izraeli válasz, mint eddig minden alkalommal, most sem maradt el. Légicsapásokkal igyekeztek a sűrün lakott területekre telepített rakétakilövő állásokat megsemmísíteni, ami polgári áldozatokkal járt. A Hamasz a civil áldozatok és a megrongált épületek képeivel igyekszik a világ közvéleményét maga mellé állítani.
Amerika részrehajló béketeremtő próbálozásai viszont sorra kudarcot vallanak.

Szíria

Anvar Szadat rendszerét nem lehet amerika barátnak nevezni, talán ezért élvezi Oroszország szimpátiáját. A nyár közepén kitört kormány ellenes zavargásokban az USA a felkelők pártjára állt. A máig kiderítetlen eredetű de a lakosságot sújtó gáztámadások ürügyén katonai beavatkozást fontolgattak Szíria ellen, amit Obama már el is határozott, majd az utolsó pillanatban visszalépett és a kongresszusra bízta a döntést.

Alternatív hírforrások szerint a döntést nagyban befolyásolta, hogy a szíriai partok közelében felvonult amerikai hadihajókról indított rakétákat a közelben tartózkodó orosz flotta elektronikus rendszere hatástalanította,  zavart okozva az amerikai hajók irányító rendszerében.  Ezt a hírt egy hivatalos forrás sem erősítette meg, de a látványos amarikai kardcsörtetés utáni csendes visszavonulás több mint feltűnő.  Ami viszont tény: a szíriai beavatkozás elmaradt. 
Ezt a hírt látszik alátámasztani a Fekete-tengerre küldött amerikai hadászati nukleáris rakétákkal felszerelt USS Donald romboló harcképtelenné tétele elektronikus rendszerének megzavarása által. 

Iszlám Állam

A semmiból néhány év alatt kinőtt Iszlám Állam nevű radikális muszlim szervezet nem jöhetett volna létre megfelelő anyagi támogatás nélkül. Léte megosztja a figyelmet a térség többi problémái közt. Mára azonban, katonai ereje meghaladta a létrehozásánál bábáskodó hatalmak céljait. Mára a nyugatnak is fontos iráni és kurd olajmezőket fenyegetik, ezért most a nyugat katonai erővel kívánja terjeszkedését megakadályozni.
A történéseket elemezve könnyen tetten érhető a világ eseményeit irányítani akaró amerikai politika kudarca. A nagy kérdés már csak az, ebbe mennyire törődnek bele amerika vezetői és a mögöttük álló gazdasági erők. Vajon milyen új ötletekkel kívánják megrendült hatalmukat és befolyásukat visszaszerezni. A világ politikai és gazdasági eseményeinek felgyorsulását figyelve, erre már nincs sok idejük.

A feltörekvő országok összefogtak, (BRICS) és új szövetségek, egyezmények sorával megerősített helyzetükben be kívánják vezetni a dollárt kiváltó új valutát, ami jó ütemben halad a megvalósulás felé. Összesített gazdasági erejük ma már meghaladja az USA erejét ami új helyzetet teremt a világban.

A két tábor érdekellentételeinek erősödésével egyre jobban kitapintható a katonai szembenállásra való felkészülés is.

P.R.

 

.