Jelenlegi hely
.
Húsvétkor a kersztény vallás saját megalapulását ünnepli
A keresztény egyház Húsvétkor a keresztény vallás magalapítójának, Jézusnak állít emléket.
A kereszténység számára Húsvét jelentősége Jézus feltámadásában áll. Feltámadásával vált hitelessé az általa hirdetett hitrendszer és a kereszténység elindult sikeres útján.
A feltámadás
Jézus korában a római birodalomban több mint negyven isten létezett. Külön istene volt a bornak, a szerelemnek, a szélnek, a vadászatnak, a tűznek, az igazságnak és még számtalan egyéb dolognak. Ebben az időben csak a zsidóknak volt egyisten hitük. Ebben az "isteni" kavalkádban a zsidók közé született Jézus.
Tanításai nem estek messze a zsidó hit alapjától az egyisten hittől, de új gondolatokkal, az általa közvetített isteni kinyilatkozásokkal eltért az akkor már több ezer éves, bekövesedett zsidó vallástól.
Jézus tevékenysége a rómaiak által megszállt Júdeában különböző megítélés alá esett. Beszédei, cselekedetei, és a fennálló társadalmi rend megváltoztatásáról vallott nézetei, nem nyerték el az akkori uralkodó osztály tetszését. Viszont a zsidó nép egyszerű gyermekei szívesen hallgatták szavait Isten országáról, ahol mindenki egyenlő és ahol a szeretet törvényei uralkodnak. Ezek a tanítások alapozták meg a keresztény vallást.
Az uralkodó osztály és a papok féltették hatalmukat az egyre népszerűbb Jézustól, ezért ezért bepanaszolták a római helytartónál, Pilátusnál, aki kereszthalálra ítélte.
Munkácsy Mihály: Jézus Pilátus előtt
Pilátus itélete megosztotta Jeruzsálem népét. Akik ragaszkodtak az ezer éves vallási dogmákhoz, azok helyeselték a keresztre feszítést, akik elfogadták az új eszméket és a messiást látták Jézusban, azok mélységes fájdalommal nézték halálát.
Jézus tevékenységével, tanításaival sok hívet szerzett eszméinek. Azonban a kereszténység nem vált volna világvallássá, ha kereszthalálát követő harmadik napon nem támad fel. Ez a feltámadás hitelt adott addigi szavainak, meggyőzte a kétkedőket és az új hit elindult világhódító útjára.
Ebben áll Húsvét jelentősége amit az egyház Jézus halálára emlékezve ünnepel.
Jézus tevékenységével, tanításaival sok hívet szerzett eszméinek. Azonban a kereszténység nem vált volna világvallássá, ha kereszthalálát követő harmadik napon nem támad fel. Ez a feltámadás hitelt adott addigi szavainak, meggyőzte a kétkedőket és az új hit elindult világhódító útjára.
Ebben áll Húsvét jelentősége amit az egyház Jézus halálára emlékezve ünnepel.
Az utolsó vacsora
A keresztény egyház a "Nagyhét" szentmiséin emlékezik meg Jézus életének utolsó hetéről. Virágvasárnap a jeruzsálemi bevonulásról szól, amikor a hívők pálmaággal köszöntötték a mestert, csütörtökön az utolsó vacsorára emlékeznek. Pénteken Jézus keresztre feszítésének állítanak emléket, és vasárnap a feltámadásról szólnak a misék.
Az üres sír
A Húsvéti ünnep idejét Jézus halála után 300 évvel, a nicai zsinat 325-ben határozta meg. Időpontja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap, ami minden évben máshová esik.
A zsinat előtt a Húsvét egybe esett a Pészah ünnepével ahol a zsidók az egyiptomi fogság végét ünnepelik. A háromszáz éves, és már kellőképpen megerősödött keresztény vallás vezetői fontosnak tartották a két ünnep elkülönítését. A zsinat határozatában a Húsvétot nem a naptárhoz, hanem egy csillagászati eseményhez, a Hold járásához igazította. A két ünnep innen kezdve ritkán esik egybe.
A Húsvét magyar neve utal a húsmentes nagyhétre, a böjti időszakra amikor a vallásos keresztények böjtölnek, nem esznek húst, csak Jézus feltámadása utáni napon.
A Húsvét méltó ünneplése és a keresztény hit mai bizonyságtétele az lenne, ha a szenvedésekkel teli évezredek után az emberekben úgy támadna fel Jézus szeretetről szóló tanítása, mint ahogy Jézus támadt fel a kereszthalál után.
P.R.
Vár a Costa del Sol