Húsvét és a szent napok Spanyolországban

Spanyolországot tartják a legkatolikusabb országnak, és itt vannak a leglátványosabb hagyományai Húsvét ünnepének.

Húsvétkor a keresztények Jézus megfeszítésére és tanításai összességére emlékeznek. Korábbi rejtélyes élete után, 26 éves kora körül kezd csodái és tanításai révén ismertté válni Júdeában, és náhány év alatt az akkori uralkodó osztály, a zsidó papság és a Római Birodalom helyi képviselője Poncius Pilátus benne látta veszályeztetve a kialakult társadalmi rendet. 
Egy ilyen felforgató tevékenységgel vádolt személy, ha bírái elé kerül, biztos lehetett halálos ítáletében. Jézussal sem volt ez másként.

Jézus Krisztus életének utolsó napjaira, megfeszítésére és feltámadására való emlékezés képezi Húsvét ünnepét. Neve abból adódik, hogy az ünnepet megelőző negyven napos böjt nagyszombat délutánján a szentmisét lezáró körmenettel  ér véget, és az  esti vacsoránál már újból megengedett a húsevés.
 

Az ünnep időpontja a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap (március 22. és április 25. között), ehhez igazodik az egyházi év valamennyi változó idejű, úgynevezett mozgó ünnepe.

A katolikus liturgiában az ünnepi hét virágvasárnappal kezdődik, amikor virágokkal emlékeznek Jázus jeruzsálemi bevonulására. A kötekező nevezetes nap nagycsütörtök, aminek estéjén Jézus tanítványai körében fogyasztotta el utolsó vacsoráját, és megjósolta a Judás árulását. Nagypénteken fogták el és vitték Poncius Pilátus elé, aki végül kereszthalálra ítélte. A halott testet egy barlangba tették, ami elé nagy követ görgettek, hogy nagyszombaton a zsidók pihenőnapján, nyugalma zavartalan legyen. Másnap, húsvét vasárnapján, a sírt üresen találták és a tanítványok rájöttek, hogy Jézus feltámadt.

A katolikus egyház ezeket napokat nevezi szent napoknak, az ünnepi miséket ezeken a napokon történt események felidézésének szentelik.

Spanyolországban a szent hét, a Semana Santa, a látványos felvonulások és körmenetek hete. Ilyenkor a legkissebb faluban is Jézus szoborral járják be a főbb utcákat. A nagyobb városokban pedig, mint Sevilla vagy Malaga, az évszázad folyamán kialakult forgatókönyv szerint zajlanak az események.
A látványosságok kezdetét jelzi, mikor  a spanyol idegenlégió a keresztre feszített jézus szobrát kihozza a templomból.
  Az első körmenetek virágvasárnap kezdődnek, és minden nap folytatódnak. Minden templomhoz tartoznak cofradiák, amelyek olyan helyek, ahol a körmeneteken vitt trónusokat, szobrokat, életképeket tárolják. A templom körzetéhez tartozó hívőkből álló menetek órákon keresztűl vonulnak a városok utcáin. Malagán nem ritka a 6-7 órán kersztül tarrott menet. Mivel a városnak sok temploma van, így a menetek órákon keresztül, egymás után haladnak el a főtéren felállított emelvény előtt, majd visszatérnek kiinduló helyükre, ami bizony sokszor jóval éjfél után történik.
 
Ezekre a diszes felvonulásokra tömegek kíváncsiak. Malagán az autóforgalom elől lezárják a belvárost, a körmenetek útján az utca két oldalán sokaság figyeli a diszes trónusokat hordozó, a különböző egyházközösságek ruhájába öltözött menetek vonulását.