Gyapjas mamutok felélesztése lenne a megoldás?

Egy tudósokból és vállalkozókból álló csapat bejelentette, hogy Colossal néven létrehoztak egy céget „a gyapjas mamut genetikai feltámasztására”.

Azt tervezik, hogy DNS-mintákból feltámasztják a gyapjas mamutot, hogy abból több ezer(!) példányt telepítsenek vissza a szibériai tundrára. (Több feltételezés is él, hogy a gyapjas mamut mikor és miért halt ki: vannak, akik szerint egyszerűen levadászták őket az őseink, mások szerint pedig a legutóbbi jégkorszak utáni felmelegedés miatt haltak ki teljesen.)

A Colossal elvileg nem azért tervezi a mamutok felélesztését, hogy egyfajta Jurassic Parkot hozzanak létre, hanem mert Szibériában és Észak-Amerikában, ahol ezek az állatok egykor legeltek, most a tundra gyorsan melegszik, erre pedig Church szerint „a mamutok elméletileg megoldást jelenthetnek”.

Orosz ökológusok korábban a tundrára bölényeket telepítettek abban a reményben, hogy majd ők újra füves területté alakítják a helyet, de Church szerint a bölényeknél sokkal hatékonyabbak lennének a gyapjas mamutok, amiknek utolsó példányai körülbelül négyezer évvel ezelőtt haltak ki teljesen. Azt reméli, hogy a helyreállított füves területek megakadályoznák a talaj olvadását és erodálódását, egyben pedig elzárnák a hőcsapdaként működő szén-dioxid kibocsátását is.

Az A tundrára telepített bölény

A tudósok azon dolgoznak, hogy elefántembriót hozzanak létre, aminek génállományát úgy módosítanák, hogy az egy mamutéhoz hasonlítson. Ehhez egy elefánt petesejtjében a DNS-t egy mamut DNS-ével kellene helyettesíteni,a gond csak az, hogy elefántból még soha senki nem szedett ki petesejtet. Emiatt arra az esetre is kitaláltak egy megoldást, ha ez nem működne: azzal is kísérleteznének, hogy őssejtekké alakítsanak egy teljesen közönséges elefánt-szövetet, abban a reményben, hogy annak segítségével embriókat tudjanak majd létrehozni a laboratóriumban.

Church először azt tervezte, hogy az embriókat elefántokba ültetnék be, de ez több okból is gond lehet: egyrészt korábban soha senki nem végzett elefántokon mesterséges megtermékenyítést, másrészt ha össze is jönne, rengeteg „béranyára” lenne szükség, ami gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Emiatt úgy döntött, készít egy mesterséges mamut-méhet, amit őssejtekből növesztett méhszövettel bélel ki. Ehhez egy akkora méhet kell létrehozni, ami elég ahhoz, hogy nagyjából két évig elférjen benne a fejlődő mamutmagzat.

Ha a mamutok felélesztése nem is jön össze, a Colossal tervei arra is jók lehetnek, hogy segítsenek a súlyosan veszélyeztetett fajokon például azzal, hogy olyan génekkel ruházzák fel őket, amelyek ellenállnak bizonyos kórokozóknak, vagy amelyek segítségével jobban ellenállnak a klímaváltozás okozta hőségnek és szárazságnak. (New York Times)