Görögörszág a vasárnapi választáson elutasította az uniós megszorító politikát

Nagy fejtörést okoz az unió vezetőinek a görög helyzet. A vasárnapi népszavazáson 60 százalékos részvétel mellett 62 százalék szavazott nemmel a hitelezők által diktált megszorító intézkedésekre,

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Az hitelezők nem adnak több hitelt, hogy abból fizethessék vissza az előző hiteleket és azok kamatait, vgyis Görögörszág kifogy az euróból. A lakosság már eddig is több milliárd eurót vett ki a bankokból, ahol utánpótlás hiányában gyakorlatilag már kifogyott a készpénz. A napi 60 euró készpénzfelvételi lehetőséget sem lehet egy-két hétnél tovább fenntartani.
A görög kormány kényszerhelyzetbe kerül, és esetleg elkezd valamilyen készpénz helyettesítő eszközt, esetleg fizetési ígérvénynek nevezett bankjegyet kibocsátani. Így a gazdaság működhet tovább, a lakosok euró helyett ezzel a papírral tudnak fizetni az üzletekben.
Ez a drachma újboli bevezetésének első lépése is lehet. Ebben az esetben a hitelezők - megállapodás hiányában - végleg búcsút mondhatnak pénzüknek, és Görögország megszabadul adósságától.
   

Görögország euróövezeti hitelezői 317 milliárd eurót (majdnem 100 ezer milliárd forintot) veszíthetnek el az államcsődön – írja pénteki számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung az UBS, az Ifo gazdaságkutató intézet és az Eurostat adataira hivatkozva.

Németország 87,6, Franciaország 67,0, Olaszország 58,5, Spanyolország 40,0, Hollandia 19,0, Belgium 11,8, Ausztria 9,3, Finnország 5,9, Portugália 4,4, Szlovákia 2,9, Írország 2,6, Szlovénia pedig 1,6 milliárd eurót veszíthet.  Ez összesen  310,6 milliárd eurót jelent, ami a fel nem sorolt euróövezeti tagállamok veszteségével együtt 317 milliárd euróra rúg.

Erre mit lép az unió még nem tudni, de ha ez a példa működni fog, nem nehéz megjósolni a következményeket. A jelentős mértékben eladósodott országok követni fogják a görög példát, és vissztérnek saját valutájukhoz, ez pedig az EU széteséséhez vezet.

A hitelek visszafizetése a gazdasági perifériára szorult országok esetében szinte lehetetlen. Jó példa erre Magyaroszág, ahol nem vettek fel új hiteleket az IMF-től,  mégis nőtt az államadósság.
A hitelszerződések részletei nem nyílvánosak és azt sem közlik a nyilvánossággal, hogy egy egy részlet törlesztésekor mennyi a tőke törlesztése és mennyi a kamat.
Független gazdasági szakértők szerint  a hitel eredeti összegének többszörösét kell a hitel lejáratáig visszafizetni.