Gibraltár elutasította a Brexitet

Gibraltár az Európai Uióban akar maradni

Miután a nagy-britanniai népszavazás az unióból való kilépés mellett döntött, a spanyololok lehetőséget látnak Gibraltár megszerzésére.  “Gibraltár esetében, ami tulajdonképpen egy angol gyarmat, ezt a gyarmati állapotot kell megszüntetni” – nyilatkozta José García-Margallo spanyol külügyminiszter, aki mondandójához hozzátette, hogy a britek kilépésével így Gibraltár az Európai Unió külső határa lesz.

Sáenz de Santamaría spanyol ügyvezető miniszterelnök-helyettes azt szeretné, ha Gibraltár az anyaország kilépése után is hozzáférhessen a belső uniós piacokhoz, szuverenitása megőrzése mellett, de az emberek nem brit, hanem spanyol útleveleket kaphatnának, függetlenül a Brexittől.

Beteljesülhet a 300 éves spanyol álom?

Az Ibériai-félsziget déli csücskén lévő Gibraltár immár 312 éve van brit kézben. A területet a spanyol örökösödési háború idején foglalták el 1704-ben.  Madrid a területet brit fenhatóságát azóta sem ismeri el, és saját magáénak tekinti.

A spanyolok már többször vissza akarták foglalni, de egyszer sem sikerült. A reményt nem adták fel és jelenleg is minden alkalmat megragadnak a félsziget hovatartozásának megvitatására.
Gibraltár területe 6,8 négyzetkilométer, jelenleg 30 ezer lélekszámmal. Elhelyezkedése kulcsfontosságú a Földközi-tengert és az Atlanti-óceánt összekötő Gibraltári-szoros forgalmának ellenőrzéséhez.
 

A második világháború alkalmával Franco tábornokot kísértésbe hozta a lehetőség, hogy a németek segítségével közösen foglalják el a félszigetet. Ez viszont a háborúba való belépéssel járt volna. A tábornok a semlegesség mellett döntött, és így Spanyolország területét elkerülték a háborús pusztítások.

1967-ben népszavazással próbálkoztak a terület hovatartozását illetően. Ekkor a népszavazás eredménye a demokrácia nevében közel 100 százalékban a brit fennhatóságról döntött.

2002-ben a spanyol-brit ellenőrzésről tartottak referendumot, amelyet a fentiekhez hasonlóan utasítottak el a gibraltáriak.