Galamb lövészet baseball labdával (videó)

Több mint 20 éve egy baseballmeccsen minden idők egyik legjobb dobójátékosa, Randy Johnson egész egyszerűen elporlasztott egy madarat labdájával.

A közelmúltban hasonlót láthattunk Fernando Alonsótól is, aki 2017-ben, a legendás Indy 500 verseny előtti egyik szabadedzésen egyszerre két madárral is végzett, de hát nem nagyon lehet egy lapon említeni egy akár 370 km/h-s sebességre is képes, 700 lóerős autót, illetve egy „sima” bal kezet.

A sima persze erősen idézőjeles, mert Randy Johnson bal keze és egy normál bal kéz nagyjából olyan viszonyban lehet, mint egy IndyCar-autó és Johnson balja.

Johnson egyike azon kevés specialistáknak, akik képesek voltak az áhított 100 mérföld/órás, vagyis 161 km/órás sebességnél gyorsabb dobásra – Johnson rekordját 164 km/h-val mérték be. Johnson összesen ötször nyerte el a legjobb dobójátékosnak járó Cy Young-díjat (ennél többször csak a vele egy időben játszó Roger Clemenst jutalmazták), 2001-ben, a madárölős dobás évében bajnok lett, 10-szer válogatták be az All-Star-csapatba, és később a halhatatlanok közé is bekerült, hogy csak a legfontosabb eredményeit említsük.

Azon a napon, 2001. március 24-én valószínűleg picivel 160 km/h alatt volt, a madárnak viszont így sem volt esélye a hihetetlen jó dobójátékossal szemben. A madár, feltehetőleg egy sirató gerle, szinte a semmiből bukkant fel. Páran látták a szemük sarkából a közeledtét, ők azt hitték, hogy esetleg az ütésre készülő Calvin Murray-nek ütközik majd, arra senki nem gondolt, hogy Johnson labdájával kereszteződik majd a röppályája.

„Kicsit olyan érzést keltett bennem, mint azok a régi Batman-sorozatrészek, amiben ha valakit megütöttek, jött a POW! felirat, csak itt a tollak repültek szét. Mindenki lefagyott” – emlékezett vissza Mark Gonzales, az egyik arizonai újság tudósítója, aki a helyszínen figyelte a mérkőzést.

Miközben lényegében mindenki vagy a sokkoló eseménnyel volt elfoglalva, vagy azzal, hogy mi is lesz a madár tetemével, Johnson egy pillanatra sem zökkent ki, csak azt várta, mikor folytathatják már a mérkőzést.

Mivel állattal való ütközésre nincs szabály, a labda pedig technikailag sosem jutott el a hazai bázisig, a játékvezetők meg nem történt dobásként könyvelték el a madár halálát okozó labdát. A rövidke közjáték után Johnson újra dobott, majd a hetedik inning (játékrész) végeztével befejezte aznapra, hogy aztán a szezon végén bajnoki címig meneteljen csapatával. (A történet egyik mellékszereplője, az épp ütésre váró Calvin Murray egyébként az NFL-ben 2019-ben az év legjobb újonc támadójátékosának választott Kyler Murray nagybátyja.)

Johnson a mérkőzés után sem nagyon akart beszélni a madárról, amikor nagyjából egy óra várakozás után az újságírók elé került, csak annyit mondott „Van bármi kérdésük a mai dobójátékomról? Nincs? Oké” – és elvonult.

De hogy nem maradt nyom nélkül benne a dolog, jól mutatja, hogy a visszavonulása után alapított fotós cégének a logója nem más, mint egy döglött madár. Utólag persze már nem volt min aggódnia, pedig a barátságos mérkőzés után a PETA amerikai állatvédő szervezet be akarta perelni madárgyilkosság miatt.

Bár több újságcikk is egy a billióhoz emlegette a madártalálat esélyét, több matematikai modell szerint azért nagyobb a valószínűsége, hogy egy dobójátékos véletlenszerűen telibe találjon egy madarat játék közben. Michael Wunder, a Colorado Egyetem professzora például az egy évben játszott baseballmeccsek számát, a meccsenkénti dobások mennyiségét és a gerlék átlagos repülési magasságát figyelembe véve arra jutott, hogy az elmúlt 20 évet nézve

nagyjából egy az 50 millióhoz volt az esélye, hogy találat érje a madarat.

Az 50 millió ugye jóval kevesebb, mint a billió, amit az is igazol, hogy 2014-ben, egy alsóligás meccsen szintén hasonló történt, kevésbé látványos körítéssel - írja a Telex