A föld kráterei

A Föld sebei

A Föld felszínét néhol hatalmas és begyógyíthatatlan sebek borítják, melyet az űrből becsapódott meteoritok, felelőtlen kísérleti robbantások, vagy kapzsi emberi kizsákmányolás okozott.

Meteorit becsapódás, Arizona

A mai Arizona területén kb. 50 000 évvel ezelőtt egy óriási meteorit csapódott be, hatalmas lyukat vájva a Föld felszínébe. Az űrből érkező csillag egy 1,2 kilométer átmérőjű, és 180 méter mély gödröt hagyott maga után. A tudósok szerint a meteorit 72 ezer km/óra sebességgel közeledett, és a becsapódás ereje tízszer nagyobb volt, mint a Hirosimára ledobott atombombáé. A becsapódás után a nikkel és vas összetételű, 300 000 tonnás meteorit széthullott és megolvadt. Érdekesség, hogy a kráter alja annyira hasonlít a Hold felszínéhez, hogy az Apollo űrhajósai sokszor itt gyakoroltak, és itt próbálták ki a holdjárókat is.

Csillagnyomok, Namíbia, Grönland

Nagy meteoritok átlagosan 1300 évente csapódnak be a Föld felszínére. A világ legnagyobb egyben maradt meteoritja, amely valószínűleg szintén a történelem előtti időkben csapódott be, 60 tonna súlyú, és a namíbiai Grootfontein közelében található. A második legnagyobb 30 tonna súlyú, és Grönland nyugati részére zuhant. A Kanadában található Pingualuk tó (pingualuit kráter) is egy meteor becsapódás következményeként jött létre. A kb. 1 millió évvel ezelőtt keletkezett 250 méter mély lyukat a természet vízzel töltötte fel, hogy begyógyítsa a sebet.

Egy örökké égő seb, Türkmenisztán

A türkmenisztáni Karakum sivatag lakatlan közepén, a világtól elzárva található Darvaza. Ez tulajdonképpen egy hatalmas, száz méter átmérőjű és több mint húsz méter mély égő lyuk, amit „Pokol kapujá”-nak neveznek. Az üreg mélyén több tucatnyi éve ég a tűz, ami folyamatosan látható. A Darvaza üreg nem természeti képződmény, hanem egy szerencsétlenül végződött szovjet kísérleti robbantás eredménye. 1971-ben egy gyakorlat során a földalatti barlang beomlásaként jött létre, aminek következtében hatalmas mennyiségű gáz szivárog folyamatosan a felszínre. A geológusok úgy döntöttek, hogy helyesebb meggyújtani a gázt, mint a levegőbe engedni a mérgező anyagot. A szovjetek alaposan alábecsülték a szakadék méreteit: az első vélemények szerint néhány hét alatt el kellett volna égnie a gáznak, ehhez képest 1971 óta folyamatosan lángol.

Mirnij gyémántbánya, Szibéria

A külszíni bányák szerte a világon hatalmas sebeket idéznek elő a földfelszínen. Sok művelés alatt áll, de sok már kimerült. Oroszország, Szibériai részén található a Mirnij gyémántbánya, amely 525 méter mély, és 1200 méter átmérőjű hatalmas fejtés. Az Oroszország Szibériai részén lévő Mirny gyémántbánya, a legnagyobb mesterséges üreget eredményezte a Föld felszínén, mivel 525 méter mély, és 1200 méter átmérőjű. Oroszországban találtak pár szép gyémántot is, de ott inkább az ipari gyémánt mennyisége a nagy világviszonylatban.

Diavik gyémántbánya, Kanada

A Kanada északnyugati egészén elhelyezkedő Diavik-bánya a világ egyik legnagyobb gyémántkitermelő területe. Mivel a terület gyémántjai egy magmatikus kőzettel borított, úgynevezett kimberlit-kürtő belső falaiban helyezkednek el, így a hatalmas és rendkívül mély kürtő mellett építették ki fúrással és robbantásokkal, illetve több tízmillió tonna kőzet megmozgatásával a bányát.

Forrás: Kis Virág noiportal.hu