Egyre nő az illegális bevándorlók nyomása Melillánál és Ceutánál

Harmincezer afrikai bevándorló gyülekezik a marokkói spanyol enklávé, Melilla közelében, hogy bejusson a városba, és ezzel az Európai Unió területére.

A Szenegálból, Maliból, Nigériából vagy éppen Szíriából érkező bevándorlók elszántak, mindenre képesek, hogy bejussanak az „ígéret földjére”. Hétfőn százötvenen beverekedték magukat a városba, így a melillai menekülttábor létszáma az optimálisnak a háromszorosára nőtt. Így ezernégyszázan szoronganak az épületben. Spanyolországra egyre nagyobb nyomás nehezedik, és a gyarmatbirodalomból megmaradt két észak-afrikai városállam csendőrsége sem válogat az eszközökben.

A múlt héten tragédiába fulladt a bevándorlók kétségbeesett akciója a másik enklávéban, Ceutában. Több százan rohamozták meg a több méter magas kerítést, ami a várost elválasztja a marokkói felségterülettől, ám amikor ezen nem tudták keresztülverekedni magukat, kövekkel megdobálták a határt védő csendőröket. Egy kisebb csoport ezután a tenger felől próbálkozott. Megkerülték a vízbe mélyen benyúló mólót (ez a marokkói–spanyol határ meghosszabbítása), hátha ki tudnak úszni a partra.

Itt azonban a spanyol csendőrség gumilövedékkel és könnygázzal fogadta őket: az eredmény legalább tizenöt halott. Az eset megrázta a spanyol közvéleményt, és politikai botrányt robbantott ki. „Ilyen tragédia eddig soha nem történt”, mondja lapunknak Germinal Castillo, a Vöröskereszt ceutai szóvivője. A spanyol csendőrség fellépését nem akarja kommentálni, ők végzik a saját feladatukat, ellátják a sebesülteket, enni-inni adnak a bevándorlóknak.
Felborult vagy félig kilyukadt csónakokat, vízbe fulladt emberek holttestét korábban is vetett partra a víz a ceutai partoknál, de arra nem volt példa, hogy a helyi határőrök szeme előtt (netán aktív közreműködésével) fulladjanak a tengerbe a szerencsétlen emberek. A ceutai csendőrség vezetője először tagadta, hogy lőttek volna, később elismerte, de állította, „nem adtak le célzott lövéseket”. Arra mindenesetre elég volt, hogy több mint egytucatnyian a tengerbe fulladjanak. A spanyol politika két részre szakadt: a kormányzó Néppárt védi az akciót, az ellenzék megengedhetetlen jogsértésekről beszél.

– Egy dolgot ne felejtsünk el: itt emberi életekről van szó, nem egy megoldandó problémáról. Az egész európai szemléletet rossz – fogalmaz Castillo. Ezeknek a menekülteknek saját sorsuk, családjuk van, apjuk és anyjuk, de ez a legtöbbször elsikkad a médiában. Vannak, akik éveket töltenek azzal, hogy a fekete-afrikai régiókból elverekedjék magukat a Földközi-tenger partjára, ahonnan elérhető közelségbe kerül Európa. „Nincsenek extra igényeik, egyszerűen olyan életet szeretnének, amely lehetővé teszi, hogy mindennap egyenek, biztonságban legyenek, s tiszteletben tartsák az emberi jogaikat. Egyetlen hibájuk van: rossz helyre születtek.”

A helyzet egyre feszültebb. Az El País napilap valósággal megkongatta a vészharangot, amikor azt írta: 30 ezer bevándorló gyülekezik Melilla mellett. Az ostromra állítólag kész tervek vannak, a részleteket a környező táborokban lakók pontosan egyeztetik egymás között. A spanyol belügyminiszter az Európai Unióhoz fordult segítségért, de Cecilia Malmström, az unió belügyi biztosa cáfolta, hogy ez ügyben bármilyen levelet kapott volna. Malmström és a spanyolok viszonya legalábbis hűvösnek mondható.

Az életüket is kockáztatják

A biztos a múlt héten a ceutai tragédia sürgős kivizsgálását kérte, és „intézkedéseket” helyezett kilátásba, ha a spanyolok megszegték az uniós törvényeket. A múlt év végén is beszólt Madridnak, amikor Melilla úgy döntött, szögesdróttal erősíti meg a hatméteres kerítést. Malmström szerint ez nem fogja visszatartani a migránsokat, legfeljebb több sérülést okoz majd. Az érintett Melilla kormányzója azonban arra figyelmeztet: ha az európai politika vagy a jogvédők „kikezdik” a határőröket, azzal csak az embercsempész-maffiák kezére játszanak. A 30 ezerből gyorsan 300 ezer vagy akár 3 millió potenciális bevándorló is lehet.

A határőrök már eddig is embertelen nyomásnak voltak kitéve, hiszen a bevándorlók egy része nem üres kézzel, hanem kövekkel a zsebében érkezik. Az elmúlt két évben százan sebesültek meg munka közben. Ha a határőrök nem reagálnak, akkor gyorsan híre mehet, hogy mindent szabad – figyelmeztetett a politikus, aki az illegális bevándorlók azonnali visszaküldését szorgalmazza. (A valóságban gyakran ez is történik, csakhogy ez ellentétes a spanyol

A vágyott cél: Melilla

törvényekkel, mert nem ad lehetőséget arra, hogy menekültkérelmet adjanak be.) De persze, az északi országokból nem tűnik veszélyesnek a helyzet, címezte a válaszát a melillai szóvivő a svéd biztosnőnek.

„Úgy tesznek, mintha ez csupán spanyol vagy olasz probléma lenne, pedig az egész uniót érinti”. A szubszaharai (fekete-afrikai) bevándorlás nem új jelenség: a 90-es években kezdődött, ám ekkor még nyoma sem volt a mostani kerítéseknek, emlékeztet Castillo. A bevándorlók egyszerűen beköltöztek Ceuta egy elhanyagoltabb negyedébe, ám zendülés tört ki. Ezek után toloncolták őket a városhatáron kívülre, egy korábbi ifjúsági tábor területére. Ebből lett a mostani menekülttábor, ahol ma már több mint tízezer ember él.

Melilla környéki hegyekben gyülekeznek a bevándorolni szándékozók