Jelenlegi hely
.
Egymás után két ünnep: Halloween, Minden szentek. Mi közük egymáshoz?


Érdekes kettősség jellemzi október utolsó éjszakáját, és november első napját. Az egyik a lidérces jelmezekkel teli vidámság, a másik az elmélyült megemlékezés szeretteinkről. Vajon mi köti össze ezt a két ünnepet?
Némi utánjárás után rá kell jönni: semmi. Ami azonban mégis összekötő kapocs az III Gergely pápa rendelete. Ebben az
időben kereszténység még fiatal vallás volt a több ezer éves kelta vallás mellett. Erópa sok részén a druida papság gondozásával még elevenen éltek ennek a "pogány" vallásnak hagyományai.
III. Gergely is volt gyerek, így tudta, amit tiltanak, az kívánatossá válik. Úgy döntött nem tilt, hanem rászervezi erre régi hagyományra az általa kitalált ünnepet. Elrendelte ezen a napon kell megemlékezni "A Szent Szűz, minden apostol, vértanú, hitvalló, s a földkerekségen elhunyt minden tökéletes igaz ember”-ről.
Némi utánjárás után rá kell jönni: semmi. Ami azonban mégis összekötő kapocs az III Gergely pápa rendelete. Ebben az

III. Gergely is volt gyerek, így tudta, amit tiltanak, az kívánatossá válik. Úgy döntött nem tilt, hanem rászervezi erre régi hagyományra az általa kitalált ünnepet. Elrendelte ezen a napon kell megemlékezni "A Szent Szűz, minden apostol, vértanú, hitvalló, s a földkerekségen elhunyt minden tökéletes igaz ember”-ről.
Ilyenre már láttunk példát a közelmúltban is. A szocializmusban így változott át az augusztus 20-i Szent István ünnep "Új kenyér" ünnepévé
A Brit szigeteken és Európa nyugati részén élő kelták legnagyobb ünnepe több ezer évre nyúlik vissza. Naptáruk szerint ezen a napon kezdődött az új év, ami egybe esett az őszi napfordulóval. Ahogy egyre hosszabbaká váltak az éjszakák, közeledett a sötét, lidérces időszak. Ezért áldoztak szellemeknek, boszorkányoknak, kérve, ne ártsanak az élőknek. Egyes leírások szerint kérésüknek emberáldozattal is nyomatékot adtak.
Talán úgy gondolták, a szellemek áldozat keresgélését jobb megelőzni. Majd a druida papság kiválaszt egy áldozatnak valót, a szellemek meg elégedjenek meg vele. Az éves áldozat ezzel letudva, nem kell tovább rettegni az egyszerű népnek.
Most már csak az nem világos, hogyan került a képbe a világító tök lámpás.
Egy ír legenda szerint Jack O'Lantern nevű részeges kovácshoz odament az ördög, és szívélyesen invitálta a pokolba. Jacknek semmi kedve nem volt pokolra jutni, ezért úgy tett, mintha elfogadtavolna a meghívást. Cserébe felajánlotta az ördögnek válasszon egy almát az almafájáról. Az ördög örült a lehetőségnek, mert a pokolban frisset nem, csak sült, vagy aszalt gyümölcsöt lehetett kapni és azt is nagy ritkán. Miközben mászott a fára, a furfangos Jack egy keresztet rajzolt a fa törzsére.
Tudvalevőleg az ördögnek két ellensége a van: A kereszt és a tömjén. Mikor meglátta a keresztet nem tudott lejönni, hiszen az ördögi szabályok szerint nem érintheti. Hosszas rimánkodás után Jack levette a fárol, de előbb megeskette, hogy őt sohasem visz a pokolba.
Halála után Jacket rossz magaviseletére hivatkozva a mennyország kapusa nem engedte be a paradicsomba. A pokolba sem mehetett, mivel erre az ördög megesküdött, meg különben is haragudott rá régi csínytevése miatt. Így a két világ közt a sötétben találta magát. Most ő könyörgött az ördögnek, aki megszánta és az egyik üst alól egy izzó parazsat dobott neki, amit Jack egy kivájt tökben helyezett el. Ezzel világította be a két világ közti utat.
Ez volt a töklámpás eredetének "hiteles" története.
Aki "szellemes" szórakozásra vágyik, annak október 31. éjszakáján adatik meg a lehetőség: lidércek és szellemek közt rémisztgetheti magát és ismerőseit.