Egymás után két ünnep: Halloween, Minden szentek. Mi közük egymáshoz?

2021, október 30 - 18:43 | Costa del Sol m...

Érdekes kettősség jellemzi október utolsó éjszakáját, és november első napját. Az egyik a lidérces jelmezekkel teli vidámság, a másik az elmélyült megemlékezés szeretteinkről. Vajon mi köti össze ezt a két ünnepet?

Némi utánjárás után rá kell jönni: semmi. Ami azonban mégis összekötő kapocs az III Gergely pápa rendelete. Ebben az

időben kereszténység még fiatal vallás volt a több ezer éves kelta vallás mellett. Erópa sok részén a druida papság gondozásával még elevenen éltek ennek a "pogány" vallásnak hagyományai.
III. Gergely is volt gyerek, így tudta, amit tiltanak, az kívánatossá válik. Úgy döntött nem tilt, hanem rászervezi erre régi hagyományra az általa kitalált ünnepet. Elrendelte ezen a napon kell megemlékezni "A Szent Szűz, minden apostol, vértanú, hitvalló, s a földkerekségen elhunyt minden tökéletes igaz ember”-ről.

Ilyenre már láttunk példát a közelmúltban is. A szocializmusban így változott át az augusztus 20-i Szent István ünnep "Új kenyér" ünnepévé

A Brit szigeteken és Európa nyugati részén élő kelták legnagyobb ünnepe több ezer évre nyúlik vissza. Naptáruk szerint ezen a napon kezdődött az új év, ami egybe esett az őszi napfordulóval. Ahogy egyre hosszabbaká váltak az éjszakák, közeledett a sötét, lidérces időszak. Ezért áldoztak szellemeknek, boszorkányoknak, kérve, ne ártsanak az élőknek. Egyes leírások szerint kérésüknek emberáldozattal is nyomatékot adtak.
Talán úgy gondolták, a szellemek áldozat keresgélését jobb megelőzni. Majd a druida papság kiválaszt egy áldozatnak valót, a szellemek meg elégedjenek meg vele. Az éves áldozat ezzel letudva, nem kell tovább rettegni az egyszerű népnek.

Most már csak az nem világos, hogyan került a képbe a világító tök lámpás.

Egy ír legenda szerint Jack O'Lantern nevű részeges kovácshoz odament az ördög, és szívélyesen invitálta a pokolba. Jacknek semmi kedve nem volt pokolra jutni, ezért úgy tett, mintha elfogadta volna a meghívást. Cserébe felajánlotta az ördögnek válasszon egy almát az almafájáról. Az ördög örült a lehetőségnek, mert a pokolban frisset nem, csak sült, vagy aszalt gyümölcsöt lehetett kapni és azt is nagy ritkán. Miközben mászott a fára, a furfangos Jack egy keresztet rajzolt a fa törzsére.
Tudvalevőleg az ördögnek két ellensége a van: A kereszt és a tömjén. Mikor meglátta a keresztet nem tudott lejönni, hiszen az ördögi szabályok szerint nem érintheti. Hosszas rimánkodás után Jack levette a fárol, de előbb megeskette, hogy őt sohasem visz a pokolba.
Halála után Jacket rossz magaviseletére hivatkozva a mennyország kapusa nem engedte be a paradicsomba. A pokolba sem mehetett, mivel erre az ördög megesküdött, meg különben is haragudott rá régi csínytevése miatt. Így a két világ közt a sötétben találta magát. Most ő könyörgött az ördögnek, aki megszánta és az egyik üst alól egy izzó parazsat dobott neki, amit Jack egy kivájt tökben helyezett el. Ezzel világította be a két világ közti utat.

Ez volt a töklámpás eredetének "hiteles" története.

Aki "szellemes" szórakozásra vágyik, annak október 31. éjszakáján adatik meg a lehetőség: lidércek és szellemek közt rémisztgetheti magát és ismerőseit.

Címkék:

Társadalomtudomány