Egy ország, amit a következő századfordulóra elnyel az óceán

Kiribati harminchárom, egymástól 1500-2000 kilométerre lévő, korallszigetekből álló ország a Csendes-óceánban.

Az országot alkotó szigetek lesüllyedt vulkáni kúpok tetején kialakult korallképződmények - atollok -, amelyek jellegzetessége egy központi lagúna és a körülötte gyűrű alakban elrendeződött kisebb-nagyobb, gyakran egymásba érő korallszigetek.

A fővárosnak, South Tarawa-nak helyt adó sziget

A szigeteken élő valamivel több mint százezer ember nem érezheti biztonságnam magát, mivel a tengerszint a klímaváltozás hatására évente 7 miliméterrel emelkedik.

Kiribati évek óta rendszeres szereplője a különböző tudományos cikkeknek, hiszen egyike azon országoknak, melyeket fenyeget az eltűnés veszélye. A turisták által valamiért kevéssé látogatott sziget ugyanis alig emelkedik ki a vízből, a legmagasabb pontja is alig 3-4 méter körül van a tengerszint felett, így a Csendes-óceán vízszintjének emelkedése katasztrofális következményekkel járhat a számukra. Kiribatiból származik egyébként az első olyan ember is, aki klímamenedékjogot kért Új-Zélandon éppen a fentebb említett okok miatt.

A helyi lakosok többsége azonban mégsem akar elköltözni, így a kormány és a tudomány próbálja megmenteni a területet, ami nem könnyű, mivel az emelkedő vízszint mellett folyamatos az esőzés is, ami gyorsítja a folyamatot. Anote Tong, Kiribati elnöke elmondása szerint kifutnak az időből, és ha nem történik valamilyen drasztikus beavatkozás, akkor egy évszázadon belül a sziget eltűnik a víz alatt.

Ennek elkerülésére mesterséges szigetek építésén gondolkodnak, amelyekre át tud települni a lakosság.

"A tudományos munkatársak megerősítik, hogy még ebben az évszázadban eltűnik a sziget a víz alatt" - árulta el az ABC hírműsorában az elnök. "Évente 7,33 millimétert emelkedik a vízszint. A migrációt kivéve bármilyen megoldásra nyitottak vagyunk, így el kell kezdenünk szigeteket építeni." Éppen ezért a 100 ezer lakosú Kiribati vezetése jelen pillanatban tárgyalásokat folytat az Egyesült Arab Emirátusokkal. A tárgyalópartner  megválasztása nem véletlen, hiszen az arabok referenciái között szerepel a létező legnagyobb mesterséges sziget, a Palm Jumeirah is.

"Van fény az alagút végén" - jegyezte meg Tong. "Amit az Emirátusokban láttunk az nem csak a mi számunkra jelenthet megoldást, hanem minden, jelenleg is süllyedő sziget számára reményt adhat." Azonban akadnak, akik szerint ez a nagyjából 100 millió dolláros beruházás csak átmeneti megoldást jelenthet és nem tart ki sokáig. Vagyis a költözés előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik. "Fontos leszögezni, hogy ezzel a megoldással nem kapunk végleges megoldást" - árulta el az új-zélandi üzletember, Rod Oram a klímakonferencián. "A szigetek felépítése maximum két generációnak nyújthat menedéket."