Egy előző földi civilizáció emléke

1969 szeptemberében az oroszországi Rzsavcsik nevű falunál, Kemerovó régió Tyiszul járásában nagyon furcsa dolgot fedeztek fel. A helyi szénbányában folyó munka során 70 méteres mélységben Karnaukhov nevű bányász egy koporsót talált.

A bánya parancsnoksági területén Alexander Alexandrovich Masalygina elrendelte, hogy minden munkát azonnal le kell állítani, A koporsót a felszínre hozták és a munkások elkezdték a fedelét lezáró megkövesedett gittnek tűnő anyagot eltávolítani, ami nem az ütések, hanem a napfény hatására tiszta folyadékká kezdett válni, majd szétfolyt.

Mindenkit sokkolt, amikor meglátták, hogy a koporsó színültig van egy kékes-rózsaszínű kristálytiszta folyadékkal. Ebben feküdt egy vékony, szokatlanul szép nő, aki körülbelül harminc évesnek nézett ki és mintegy 180 centiméter magas volt finom európai vonásokkal és nagy, tágra nyílt kék szemekkel. Sűrű, sötétbarna hajfürtjei vöröses árnyalattal a derekáig értek, és finoman befedték a testét valamint puha, fehér kezét, melyen rövid, szépen nyírt körmök voltak.
Fehér, átlátszó, hosszú csipkés ruhába volt öltözve, ami a térde alá ért. A ruha rövid ujján hímzett, színes virágok voltak. Fehérnemű nem volt rajta. Úgy tűnt, mintha a nő nem halt volna meg, csak aludna.

A fejénél egy fekete, téglalap alakú fém doboz volt, az egyik végén lekerekített (olyasmi, mint egy mobiltelefon), körülbelül 25x10 centémeteres méretben.

A koporsó körülbelül 10-15 órán keresztül nyitva volt, hogy bárki láthassa. Az egész falu eljött megcsodálni. A felfedezést szinte azonnal jelentették a kerület központjában. A tűzoltóság, a hadsereg és a milícia is megerősítette a felfedezést. Ugyanazon a napon délután 2 órakor egy téglavörös helikopter szállt le, és a helyet fertőzőnek nyilvánították. Elrendelték, hogy a bámészkodók hagyják el a helyszínt. Ezután a hatóságok lezárták a területet és karanténba helyeztek mindenkit, aki megérintette a koporsót, még azokat is, akik csak közel álltak hozzá, és látszólag sürgős orvosi vizsgálatnak vetették őket alá.

A koporsót a repülővel érkezett "elvtársak" vonszolták a helikopterhez, de a teher túl nehéz volt ezért úgy döntöttek, hogy könnyebb lesz, ha eltávolítják a folyadékot. Miután a folyadékot kiszivattyúzták a koporsóból, a holttest elkezdett megfeketedni. A folyadékot ezután rögtön visszatöltötték, mire a feketedés kezdett eltűnni.

Pár perccel később az elhunyt nő arca ismét piros pozsgássá vált, és az egész teste visszanyerte korábbi, élethű megjelenését. A koporsót lezárták és elhelyezték a helikopterben, összeszedték a gittszerű anyag maradványait műanyag zacskóba, és elrendelték, hogy a szemtanúk távozzanak. Ezt követően a helikopter felszállt és elindult Novoszibirszk felé.

Öt nap múlva Novoszibirszből Rzsavcsikba érkezett egy idős professzor, és a helyi vidéki klubban felolvasta a legutóbbi felfedezés laboratóriumi vizsgálatának előzetes eredményeit. A professzor kijelentette, hogy a felfedezés át fogja alakítani a történelem megértését. Azt mondta, hogy a szovjet tudósok ki fogják adni a kutatás eredményeit, amitől a tudományos világ meg fog döbbenni.

A professzor szerint a nőt legalább 800 millió éve temették el!

A nőt a paleozoikum karbon időszak előtt temették el több millió évvel a dinoszauruszok megjelenése előtt, valamint jóval a szén kialakulását megelőző időszakban, amikor a Földön a modern koncepciók szerint még csak masszív növényvilág volt. Eredetileg egy fából készült koporsó állt a nő testével egy mély erdős, bozótos helyen. A koporsót idővel belepte a föld, és oxigén nélkül több száz millió év alatt a monolit szénréteg részévé vált.

Először a földönkívüli verziót helyezték előtérbe, de a későbbi genetikai elemzések 100 százalékos egyezést mutattak ki a modern emberekével. Vagyis egy az egyben ugyanazok, mint az őseik voltak 800 millió évvel ezelőtt.

Azt találták, hogy annak a civilizációnak a fejlettségi szintje, amelyhez a nő tartozott, meghaladja az összes eddigi ismereteinket, mert a szövet természete, amiből a "hercegnő" ruhája készült, ellentmond a tudományos elemzésnek. Az ilyen anyag létrehozásához szükséges berendezést az emberiség még nem találta fel.

A rózsaszínes-kékes folyadék összetételét még nem sikerült meghatározni, csupán néhány komponensét, amit a legrégebbi fajta hagymából és fokhagymából hoztak létre. A fémdobozról a professzor nem mondott semmit, csak annyit, hogy tanulmányozzák.

A professzor távozott, és pár nap múlva a tyiszuli helyi újságban megjelent pár sor számolt be a Rzsavcsik falu közelében megtalált régészeti leletről. A helyiek felháborodtak, mert csupán három sor jelent meg a felfedezésről.
Még nagyobb lett a felháborodás, amikor a tyiszuli körzetet hirtelen a hadsereg vette körül, és a rendőrség házról házra járva elővette a felháborodést szító  "lázítókat,"  A helyet, ahol a koporsót megtalálták gondosan kivájták és földdel töltötték fel.

A hatóságok erőfeszítései ellenére a falubeliek szerették volna, ha a lelet széles körben ismertté válik.. Az egyikük még levelet is írt a Központi Bizottságnak.
A levélíró egy évvel később hirtelen meghalt, a hivatalos verzió szerint szívelégtelenség miatt. Az is érdekes, hogy a koporsót felszínre hozó hat bányász egymás után szenvedett halálos közlekedési balesetet. A szerencsétlen véletlenek(?) sorozata az esemény legfontosabb szemtanúit  örökre elhallgattatta.

Az eset után 4 évvel, 1973-ban, amikor a hatóságok szerint "már minden elcsendesedett," a Berchikul-tó partján és szigetein, mindössze hat kilométerre onnan, ahol a koporsót megtalálták, a nyár elejétől késő őszig tartó nagyszabású ásatásokat végeztek. A munkavégzés helyszínét katonák és a rendőrség őrizte, idegenek oda tilos volt belépni.
 
A titkolózás tovább tartott miáltal a munkálatok felkeltették a faulu lakóinak kíváncsíságát. Egy vendégmunkás, aki részt vett az ásatásokon, részegen ment be az egyik kerületi boltba, és elkotyogta, hogy valamilyen ősi temetőt fedeztek fel. Kérték, hogy mondjon részleteket, de annyira részeg még nem volt, hogy tiltott dolgokról beszéljen,  Azt viszont az egész falu látta, hogy a feltárás helyszínére rendszeresen jött  a négy éve is látott "téglavörös" helikopter és minden alkalommal valamit magával vitt. Az ásatások befejezésekor a Berchikul-tó partján és szigetein több száz kiásott majd földdel gondosan visszatemetett sír helyét lehetett látni.

Azt, hogy a két esetnek van-e koze egymáshoz vagy nincs, nem tudni.

Különos, hogy a két eset rengeteg tanúja, és közreműködője ellenére a felfedezések lényegét máig sikerült homályban tartani. Csupán náhány elszánt kutató publikációja jelent meg róluk az interneten, de hivatalos forrásokból sem cáfolat, sem megerősítés nem található.

Források:
http://ujvilagtudat.blogspot.com.es/2017/01/orosz-tudosok-azt-allitjak-hogy-egy-not.html
http://paranormal-news.ru/news/tisulskaja_nakhodka_devushka_v_larce/2013-06-20-7124