Cunami pusztíthatott a harmadik században Andalúziában

Ókori cunami nyomait találták meg Andalúziában

Az 1970-es években két római kori feliratra bukkantak a spanyolországi Sevilla tartományában, Écijánál – ókori nevén Astiginél. Az egyik szöveg időszámítás szerint 245-re, a másik 253-ra datálható. A feliratokból kiderül, hogy a császár felmentette Baetica provinciát, azaz a mai Andalúziát az adófizetés alól. Az okról a források nem tesznek említést.

Ecija mai látképe. A tenger alig látható a távolban.

Egy, a közelmúltban megjelent tanulmány magyarázatot adhat a döntésre – számol be az El País. Mario Gutiérrez-Rodríguez, a Jaéni Egyetem munkatársa és kollégái úgy vélik, hogy egy, a Cádizi-öbölből induló cunami csapott le a térségre. A katasztrófa miatt számos parti város elnéptelenedett, de még a tengertől messze fekvő mai Sevillában, Hispalisban is keletkeztek károk.

A szakértők egy római kori, az időszámítás előtti 1. században emelt épület feltárása után jutottak erre a megállapításra. A csapat szerint a Sevillában található építményt egy cunami pusztította el.

Időszámítás előtt 400 körül az Atlanti-óceán egy lagúnát alakított ki a Guadalquivir torkolatánál, amelyet a korban Lacus Ligustinusnak neveztek. Az egyik, a lagúnát tápláló folyón, a Hispalison át vezetett, a vízen közepes méretű hajók is közlekedhettek.

A 2009-2014-es ásatás idején előkerült épületet több alkalommal is felújították. Időszámítás szerint 200-225-ben a renoválás különösen jelentős volt, úgy tűnik, ezt megelőzően az építmény egy része összeomlott. Az eredeti kutatócsoport a parttól való távolság és a tengerszint feletti magasság miatt akkor elvetette a cunami lehetőségét.

Gutiérrez-Rodríguezék viszont újbóli, multidiszciplináris vizsgálatba kezdtek. A szakértők egy lerakódást elemezve megállapították, hogy a helyszínre sok anyagot és maradványt egy nagy energiájú esemény, valószínűleg egy cunami szállított. A katasztrófa 197-225 között történhetett. A sevillai épület amolyan csapdaként szolgálhatott a hullámzás által hurcolt anyagoknak és tárgyaknak. Úgy tűnik, a katasztrófa elég nagy erejű volt, hogy a Lacus Ligustinus révén távolabb is éreztesse hatásait.

Az adómentességet jellemzően természeti csapások után rendelték el a császárok. A kutatók szerint a döntés hátterében a cunami állhatott.

Ecija, belvárosi templom

Forrás: ng24.hu