Jelenlegi hely
.
A boszniai piramisok után a boszniai kőgolyóval sem tud mit kezdeni a történelemtudomány
Dr. Semir Osmanagic Hustonban élő bosnyák származású üzletembert mindig is érdekelte az emberiség őstörténelme és az utóbbi évszázadban előkerült megmagyarázatlan, az emberiség elfogadott történelmének ellentmondó régészeti leletek.
Dr. Semir Osmanagic
A történet több mint tíz éve kezdődött. Szülőföldjén tett látogatása alkalmával Senad Hodović, a helyi történeti múzeum vezetője felhívta a figyelmét a Bosznia-Hercegovina fővárosától, Szarajevótól 30 km-re északra levő, Visoko város melletti, pramis alakú hegyre. Ráadásúl elmesélte azt a helyi legendát, miszerint ez nem is hegy, hanem egy ősi piramis, amit egy ismeretlen nép emelt istenei tiszteletére.
A hegy, ami piramis
Osmanagic gyermekkorából is emlékezett homályos legendákra valamilyen ősi népről. Ezek az emlékek tovább éltek benne, így ez az elképzelés nyitott kapukra talált.
2005-ben az engedélyek beszerzése után ásatási munkákba kezdett. A feltárások eredményei igazolni kezdték a legendákat.
A tudományos világ gúnyos mosollyal vette tudomásúl Osmanagic bejelentését, miszerint Boszniában az egyiptomi Keopsz pramisnál is nagyobb piramis létezik.
Anthony Harding, a Régészek Európai Szövetségének elnöke azonban „totálisan abszurdnak” titulálta a visokói ásatásokat. „Annak a feltételezése, hogy egy 12 ezer éves épület van a felszín alatt, az merő fantázia, és bárki, akinek a legalapvetőbb régészeti ismeretei vannak, az pontosan tudja ezt” – mondta.
Az idő múlt, az ásatások folytatódtak, és egyre több mesterséges eredetű rész került napvilágra. A struktúrán elvégzett kormrghatározás meglepő eredményt hozott. Az építmény kora valóban nem 12 ezer, hanem sokkal több, 39 ezer év. Ez fejbe kólíntotta a régészeket, az archeológusokat, akiknek első reakciója az eredmények kétségbevonása volt.
Igen ám, de időközben kiderült, itt nem egy piramisról van szó, hanem többről. Mára már kilencről beszélnek, de ezen a térképen még csak négyet jelöltek meg a piramisok völgyének nevezett területen.
A tudományos világban azóta sincs egységesen elfogadott álláspont a piramisokkal kapcsolatban.
Csak egy idézet a felfedezés viszhangjáról
Semir Osmanagic botcsinálta régész, aki azzal vált ismertté, hogy tíz éve néhány gúla alakú hegyet piramisnak nézett, újabb meghökkentő állítással jelentkezett. Most egy nagy, nagyjából gömb alakú kőről állítja, hogy egy elfeledett civilizáció munkája. E felfedezés természetesen (megint) megváltoztatja majd az emberiség őstörténetét. Vagy nem, de Osmanagic vagyona biztos gyarapodni fog.
2015-ben egy hatalmas, kőgolyót fedeztek fel a területen, aminek eredetét nehéz a természet munkájára fogni. A körülbelül 3,4 méter átmérőjű, 35 tonna tömegűre becsült kőgolyót a boszniai Podubravlje falu melletti erdőben találták.
A boszniai lelet
Természetesen itt is megjelentek a mesterséges ereedetet elképzelhetetlennek tartó vélemények.
A lelet kapcsán megszólaltatott geológusok szerint nagy valószínűséggel természetes cementlerakódás alakította ki a valóban megkapóan gömbszimmetrikus sziklát. A folyamat során a talajszemcsék közötti résekben felgyülemlik a cement, majd idővel e cementmorzsák egy nagy golyóvá állnak össze. - mgyarázzák
Ilyenkor felrémlik a costa-ricai kőgolyók története, amiket eleinte szintén természetes képződménynek tekintettek, de bebizonyosodott, hogy az időszámításunk szerinti 7–16. század között létezett Diquis-kultúrában élt emberek faragták ki őket.
Kőgolyók Costa Ricán
A boszniai kőgolyó ezeknél valószínűleg jó pár ezer évvel idősebb, de úgy tűnik el kell telnie még néhány esztendőnek, amíg itt is egységes álláspontra jutnak az archeologusok.
Egyes vélemények szerint itt fejlődött ki ez a gigantikus kőgolyó
Vár a Costa del Sol