Jelenlegi hely
.
A bogrács története
A bogrács története:
A bogrács használata a nomád lovas kultúrákhoz vezethető vissza.
A kora középkori Eurázsiát két különböző gasztronómiai részre lehet osztani. Amíg Távol-kelttől a Fekete-tengerig a főzési-, úgy a Fekete-tengertől nyugatra a sütési eljárások váltak uralkodóvá, miként az áldozati ételeiket is elkészítették. Eme két kultúra ma is befolyásolja a nemzetek konyháit. Jellemzően keleten uralkodnak a különböző főzési-, párolási,- pörkölési eljárások.
A szabadban való főzéshez a legegyértelmübb eszköz a tűz fölé függeszthető üst.
A mai bogrács őse, a cserép üst a honfoglaló magyarokkal került a Kárpát-medencébe, mely a X-XIII. századi magyar fazekasság legjellemzőbb edénye. A készítés hagyományai a kazár kaganátushoz tartozó Don-vidéki szaltovo-majaki műveltség területéről származtathatóak. A régészeti leletek azt bizonyítják, hogy a magyarság egy tartós letelepedés irányába fejlődött a Don-vidékén. Ezt támasztják alá bolgár-török jövevényszavaink is. Ugyanígy a bogrács szavunk is oszmán-török eredetű (bakraç – rézüst) igaz ez az elnevezés csak az 1700-as években fordul elő. A fémbogrács is a késő középkorban jelenik meg, amikor a gazdaság, társadalom- és településszerkezet is az európai feudalizmus normái szerint alakulnak át. 1420-ból vannak írásos adatok, hogy a vasüst a jobbágyház tartozéka.
Az öntöttvas bográcsok a 18. század közepétől terjedtek el kiszorítva az addig használt rézüstöket.
Az árpád-kori cserépüstök alakját a használatuk szabta meg. A befelé szűkülő fal azt a célt szolgálta, hogy a tűz ne égesse el a bográcsot tartó kötelet. Formájukat tekintve a későbbi főzőedények is eltérést mutatnak. Az Alföldön és a Dunántúlon a kihajló szélű, mély tál formájú ételfőző üstök terjedtek el, kivéve a Dunántúl déli részét, ahol a körte alakú -valószínűleg balkáni eredetű- rézből kalapált vasfazék volt a jellemző. Az erdélyi bográcsok majdnem félgömb alakúak.
A manapság használt ipari zománcozott vasbográcsok mellett kezdenek újra feltünedezni a hungarikumnak számító rekonstruált cserépüstök is.
Fhshop
A bogrács használata a nomád lovas kultúrákhoz vezethető vissza.
A kora középkori Eurázsiát két különböző gasztronómiai részre lehet osztani. Amíg Távol-kelttől a Fekete-tengerig a főzési-, úgy a Fekete-tengertől nyugatra a sütési eljárások váltak uralkodóvá, miként az áldozati ételeiket is elkészítették. Eme két kultúra ma is befolyásolja a nemzetek konyháit. Jellemzően keleten uralkodnak a különböző főzési-, párolási,- pörkölési eljárások.
A mai bogrács őse, a cserép üst a honfoglaló magyarokkal került a Kárpát-medencébe, mely a X-XIII. századi magyar fazekasság legjellemzőbb edénye. A készítés hagyományai a kazár kaganátushoz tartozó Don-vidéki szaltovo-majaki műveltség területéről származtathatóak. A régészeti leletek azt bizonyítják, hogy a magyarság egy tartós letelepedés irányába fejlődött a Don-vidékén. Ezt támasztják alá bolgár-török jövevényszavaink is. Ugyanígy a bogrács szavunk is oszmán-török eredetű (bakraç – rézüst) igaz ez az elnevezés csak az 1700-as években fordul elő. A fémbogrács is a késő középkorban jelenik meg, amikor a gazdaság, társadalom- és településszerkezet is az európai feudalizmus normái szerint alakulnak át. 1420-ból vannak írásos adatok, hogy a vasüst a jobbágyház tartozéka.Az öntöttvas bográcsok a 18. század közepétől terjedtek el kiszorítva az addig használt rézüstöket.Az árpád-kori cserépüstök alakját a használatuk szabta meg. A befelé szűkülő fal azt a célt szolgálta, hogy a tűz ne égesse el a bográcsot tartó kötelet. Formájukat tekintve a későbbi főzőedények is eltérést mutatnak. Az Alföldön és a Dunántúlon a kihajló szélű, mély tál formájú ételfőző üstök terjedtek el, kivéve a Dunántúl déli részét, ahol a körte alakú -valószínűleg balkáni eredetű- rézből kalapált vasfazék volt a jellemző. Az erdélyi bográcsok majdnem félgömb alakúak.
A manapság használt ipari zománcozott vasbográcsok mellett kezdenek újra feltünedezni a hungarikumnak számító rekonstruált cserépüstök is.
Fhshop
Vár a Costa del Sol
Hozzászólások
Attila Nagy Királyunk Üstjei
Már HUN-elődeink is üstben főzték ételeiket. Először az üstöt forrósították fel, majd belerakták a felszelt húst pl. hagymával és együtt PÖRKÖLTÉK.
így lett csak igazán finom ez a pörkölt!
Érdekesség még többek között az is, hogy az ételeiket sokféle, - erdőkben található - gyümölccsel és gombával stb. ízesítették. Továbbá, hogy a különféle ételekhez másfajta forrásvizet használtak. Pontosabban, ahol éppen voltak abból a forrásvízből
főzték meg a hozzáillő ételt... és még sorolhatnám!!