Az ökogazdálkodás lehet az emberiség megmentője

A pillangók a biogazdálkodást választják

Ma már tudományosan bizonyított, hogy a mezőgazdasági termények 80 százaléka, vagyis mindennapi ételeink jelentős része, a beporzó rovaroktól függ.  Ezen rovarok számának csökkenése még a klímaváltozásnál is nagyobb bajba sodorhatja az emberiséget.
 

Beporzó rovarok napja: Március 10.
 

A nagyüzemi gazdálkodás egyenes következménye a biodiverzitás (biológiai sokféleség) csökkenése. Közvetlen környezetünkben madárból harminc fajnak, rovarból hatszázhetvenkettő fajnak kellene lennie, és ehhez képest most átlagosan nyolc madárfaj és tizenkét rovarfaj van. - mondja az Indexnek adott interjújában Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.

A bioművelésű réteken mintegy 60 százalékkal több pillangófaj és kétszer annyi rovar él, mint a hagyományos művelésű területeken, állapította meg egy osztrák-német kutatócsoport az Ecology and Evolution című szaklapban bemutatott tanulmányában.

Jan Christian Habel, a Salzburgi Egyetem biotudományokkal foglalkozó munkatársa vezetésével dolgozó kutatócsoport rovarcsapdákat állított fel egy ökofarmon és egy hagyományos gazdaságban, majd megvizsgálták amit abban találtak. . Az ökoréteken kétszer annyi rovar került a csapdákba, mint a vegyszerekkel kezelt területeken.

A legfőbb veszély az, hogy sokkal kevesebb időnk van beavatkozni, mint eddig gondoltuk.
Még nem tudatosult bennünk: ha lecsökken a biodiverzitás, és ennek következtében elmarad, vagy minimálissá válik az élelmiszer növények beporzása, az olyan élelem hiányt és éhinséget okozhat, amihez képest a koronavírus halálos áldozatainak száma elenyésző lesz.
 

Albert Einstein: ha kihalnának a méhek, az emberiség is mindössze négy évvel élné túl őket.