Az év leghosszabb napja

Még éppen hogy csak elkezdtük élvezni az egyre hosszabbodó nappalokat, és már is itt a vége. Szerdán lesz a nyári napforduló, az utolsó hosszabbodó nappal és a legrövidebb éjszaka.

Egészen pontosan június 21-én 16 óra 58 perc és 58 másodperckor kezdődik a csillagászati nyár. Innen kezdve a nap egyre délebbre halad égi útján.

Azon túl, hogy június 21. a csillagászati nyár kezdete:

• A Nap látszólagos égi útjának „legészakibb” pontján kel és nyugszik, ettől kezdve reggelente egyre délebben kel fel és esténként egyre délebben búcsúzik.
• Ekkor delel felettünk a legmagasabban, a látóhatár fölött 66 fokkal.
• A napsugarak egyedül ezen ai napon érik hajszál pontosan 90 fokban a Ráktérítőt azon a ponton, ahol a napforduló pillanatában épp délidő van.

A nyári napfordulót követően a nappalok hossza először alig érzékelhetően, de csökken, az őszi napéjegyenlőségre (szeptember 23.) a sötét és világos aránya kiegyenlítődik, egyaránt 12-12 óra lesz. Utána már az éjszaka kerül túlsúlyba, a téli napfordulón, december 22-én alig nyolc és fél órán keresztül láthatjuk a Napot.

Szent Iván éjszakája, amikor ezt az égi eseményt ünepeljük, június 23-áról 24-ére virradó éjszaka. Szent Iván éjszakáját a nyári napfordulótól 3 nap választja el. Korábban a napforduló valóban június 24-re esett, de a tropikus időszámítási mód sajátossága és a korábbi naptárreformok következtében szétvált a két ünnep és a napforduló ma már június 21-én van.
A nyári napforduló ősi ünnep, szimbolikája egyértelmű: a fény győzelme a sötétség felett. A csillagászok innen számítják a nyarat.
Az emberek számára a fény és a sötétség váltakozása mágikus eredettel bírt. A sötétség az elmúlást, a fény pedig a megújulást jelentette, ezért ezen a napon az emberek nagy tüzeket raktak, hogy elűzzék a sötétséget. és a gonosz szellemeket. 

Egyes hiedelmek szerint ilyenkor bújnak elő a földből a jó és a rossz szellemek.sok helyen hatalmas máglyát raknak, hogy elűzzék a gonoszt.