Az eredeti sziámi ikrek nem vállalták a szétválasztás kockázatát

Kétszázhat éve, 1811. március 11-én született a törzsénél összenőtt Csang és Eng, az “eredeti” sziámi ikerpár.

Harmincévesen megállapodtak, Észak-Karolinában vettek egy farmot, felvették az amerikai állampolgárságot és a Bunker nevet. 1843 áprilisában elvettek egy testvérpárt és külön házat építettek, lévén azonban szó szerint elválaszthatatlanok, felváltva laktak mindkét otthonban és asszonynál. A testvérpárnak külön-külön is sok, összesen 21 gyermeke született.

Egy Bangkok közeli városban, kínai apjuk lakóhelyként is szolgáló halászcsónakján születtek. Nevük nem túl bonyolult, a Csang jobbot, az Eng balt jelent kínai nyelven. A különleges rendellenesség már gyermekkorukban hírnevet szerzett nekik, a sziámi király is maga elé hívatta és megcsodálta őket. A mellkasuknál összenőtt ikreket 17 éves korukban egy angol üzletember “bérelte ki” özvegy anyjuktól, mondván, hogy megismerteti a gyerekeket a világgal és a világot a gyerekekkel.

Az ígéretnek csak a második fele teljesült: a következő években Amerikában és Európában mutogatta őket fél dolláros (akkoriban igen tekintélyes) belépti díj ellenében a szenzációra éhes közönségnek. Az ikrek gyorsan megtanultak angolul és hamar átlátták helyzetüket, ezért nagykorúságukat elérve szakítottak “patrónusukkal”. Ezután önállóan, de összenőve szereztek fellépéseikkel hírnevet és kisebb vagyont maguknak.

Harmincévesen megállapodtak, Észak-Karolinában vettek egy farmot, felvették az amerikai állampolgárságot és a Bunker nevet. 1843 áprilisában elvettek egy testvérpárt és külön házat építettek, lévén azonban szó szerint elválaszthatatlanok, felváltva laktak mindkét otthonban és asszonynál. A testvérpárnak külön-külön is sok, összesen 21 gyermeke született. Az amerikai polgárháború kitörése után vagyonuk és rabszolgáik nagy részét elvesztették, de újra egyenesbe jöttek, miután még egyszer megmutatták magukat Európának.

A turnéról hazatérve a rosszabb kedélyű, vigaszt az italban kereső Csangot szélütés érte, az ikrek ezután már nem mozdultak ki farmjukról. Itt is haltak meg 63 évesen, 1874. január 17-én: Csanggal tüdőgyulladás végzett, a szívrohamot kapó Eng három óra múlva követte őt.

Az igazsághoz tartozik, hogy az ikreknek lett volna lehetőségük a szétválasztásra, de sose szánták rá magukat a műtétre. Nem csak azért, mert tartottak az operációtól, de azért is, mert annyira megszokták egymás közelségét, hogy nem akarták elhagyni egymást. Kettejük között kiváló volt az összhang: összenőve is remek céllövők, úszók és futók, közös szerveik nem lévén mindketten teljes emberek és különböző egyéniségek voltak.

Sziámi ikrekről már az ókorból is maradtak fenn feljegyzések, képek – igaz, akkor még szerencsétlenségek hírnökeként tekintettek rájuk. Az első dokumentált feljegyzés a vállától csípőjéig összenőtt angol Mary és Eliza Chulkhurstről maradt fenn a XI. században. Az ilyen rendellenesség szerencsére elég ritka, becslések szerint 80 ezer szülésre jut egy összenőtt ikerpár. Háromnegyed részük a mellkasánál nő össze, a többi fartájon vagy a medencénél, ritkán a fejnél; előfordul, hogy a közös medencéhez két különálló gerincoszlop kapcsolódik, de az is, hogy a két külön testhez csak egy fej tartozik.

Sikeres szétválasztásukat az orvostudomány fejlődése az utóbbi időben lehetővé tette, de a műtét még ma is nagy kockázatot jelent. Magyarországon 1998-ban a szegedi gyermekklinikán operáltak szét – komoly orvosi bravúrral – két Romániában született, mellkasuknál és hasuknál összenőtt három hónapos kislányt.

forrás: MTI, Múlt-kor