.

Az eltűnt zászlóalj



Az eltűnt zászlóalj

Közel háromszáz katona tűnt el percek alatt egy csata kellős közepén úgy, hogy semmi nyomuk nem maradt. A történéseknek mesterlövészek, katonai futárok és megfigyelők tucatjai voltak szemtanúi (már ha egy felhő leereszkedését és felszállását történésnek lehet nevezni).


Az első világháború második évében járunk. A szembenálló katonai szövetségek a Központi Hatalmak (Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Törökország, Bulgária), illetve az Antant (gyakorlatilag mindenki más; például az USA, Oroszország, Brit Birodalom, Franciaország, satöbbi). A törökök komolyan szorongatják az oroszokat a Kaukázus környékén, ezért az egyre idegesebb cár nyugati szövetségesei segítségét kéri. 1915 tavaszán a britek és a franciák végül elkezdik offenzívájukat a nyugat-törökországi Gallipoli-félszigeten.

Első körben, 1915 márciusának közepén (amikor a brit és a francia haditengerészet a Dardanellák elfoglalását kísérli meg) a nyugatiak gyors egymásutánban több kokit és sallert kapnak a törököktől (hogy klasszikusok szavajárását idézzük). A látványos (és több ezer szövetséges tengerész halálát, valamint három hadihajó elvesztését eredményező) kudarc után a partraszállás mellett döntenek: április végén öt brit és francia hadosztály (nagyságrendileg mintegy 60 ezer katona) kezdi el a támadássorozatot a félszigetet (és közvetett módon a Dardanellákat) védő törökökkel szemben.

Nem időzünk a hadműveletek részletezésénél Elégedjetek meg annyival, hogy az offenzíva távolról sem volt fáklyásmenet: a német tanácsadókkal megerősített törökök több tonnányi borsot törtek a britek és a franciák orra alá, Párizs és London egyre újabb és újabb csapatokat volt kénytelen a hadszíntérre vezényelni, ahol a nyugati fronthoz hasonló állóháború kezdett kialakulni.

És akkor elérkeztünk az ominózus naphoz.

1915. augusztus 12-e, csütörtök, délután négy óra. A britek pár nappal korábban a Suvla-öböl mellett partra teszik az 5. Norfolk Regiment egyik (úgynevezett Sandringham) zászlóalját, akik – rövid pihenést követően – megkapják a parancsot arra, hogy támadást intézzenek a velük szemben felsorakozott (és magukat lövészárkokba beásott) törökök ellen.

A visszaemlékezések alapján merevítsük ki egy kicsit a képet:

Képzeljünk magunk elé egy enyhén dombos vidéket. A parttól mintegy 3 kilométerre található egy kis falu (Anafarta), ahol a védekező törökök irányítási

központja található; a norfolkiaknak ezt kellene elfoglalniuk, a tőlük balra található 10. London Regiment, a 4. Northampton Regiment, valamint a jobbkéz felől eső ANZAC-csapatok közreműködésével.
 

ANZAC (Australian and New Zealand Army Corps): a brit hadsereg azon alakulatainak gyűjtőneve, amelyeket (az akkoriban még ugyancsak a Birodalomhoz tartozó) ausztrál és új-zélandi katonákkal töltöttek fel.

 

Nem kell egy gigantikus összecsapásra gondolni: a bennünket érdeklő helyszínen a támadók körülbelül háromezren vannak, a védekező törökök valamivel kevesebben. A lőporfüsttől eltekintve az időjárás ideális: hűsítő szellő fúj a tenger felől, a hőmérséklet 25 fok, a délutáni nap a törökök szemébe süt, az égen bárányfelhők. A környék magasabb dombjain és fáin mindkét fél elhelyezi látcsövekkel ellátott megfigyelőit és mesterlövészeit; minden alakulat minden mozgását többtucatnyi szempár figyeli, mindkét oldalról. Nincsenek hatalmas sziklafalak, szakadékok vagy folyómedrek. Minden szépen áttekinthető és világos.

Háromnegyed öt. A hajóágyúkból leadott támogató tűz megszűnését követően a norfolkiak derékhada (körülbelül 250 fő sorállományú, 4 tiszt és 12 tiszthelyettes, élükön magával az ezredparancsnokkal, Sir Horace Proctor-Beauchamp ezredessel,  lépésben elkezdi az egyik domb (a Sari Bair) megközelítését, ahol török lövészárkok vannak. A védők tüzet nyitnak, a britek ugyancsak tűzzel válaszolnak, business as usual

Egyszercsak – és akkor most a környéken elhelyezkedő brit, illetve török megfigyelők későbbi nyilatkozataiból idézek:

„Egy furcsa színű, szivar alakú felhő jelent meg a domb felett. Pár másodpercig úgy 150-200 láb [45-60 méter] magasan lebegett, majd úgy tűnt, hogy követni kezdi az alatta haladó brit csapatot. 20-30 másodperc elteltével hirtelen és gyorsan elkezdett ereszkedni, mígnem teljesen be nem borította a még mindig lövöldöző norfolkiakat.”

A felhő (vagy inkább köd) olyan sűrű volt, hogy a kívülállók innen kezdve semmit sem láttak. Nagyjából 4-5 perc elteltével a felhő ismét felemelkedett, s csatlakozott az égen mozdulatlanul álló, 6-8 darab apró, ugyancsak felhőnek látszó alakzathoz.                                                                                                                                                                
Ezekkel egyesülve, az immáron egységesnek tűnő, hozzávetőlegesen 700 láb [210 méter] hosszúságúra és 200 láb [60 méter] szélességűre becsült felhő a tenger irányába távozott, ami már csak azért is szemet szúrt a megfigyelőknek, mert a szél (ahogyan azt említettük) a tenger felől fújt.

A szokatlan légköri jelenség megszűnését követően a londoni és a northamptoni ezred, illetve az ANZAC-os egységek katonái döbbenten látták, hogy az addig mellettük harcoló norfolkiak egyszerűen eltűntek. Ugyancsak ezt észlelték a külső megfigyelők, többek között a törökök is.

 

A lokális offenzíva befejezése után az ausztrálok és az új-zélandiak (roppant kíváncsi népség lévén) szemügyre vették a helyszínt (mármint azt a domboldalt, ahol utoljára látták a norfolkiakat), de sem az embereknek, sem a felszerelésüknek semmiféle nyomát nem találták. A háború után a brit kormány hivatalos magyarázatot kért a törököktől, de Kemál Atatürk (kezét a szívére téve) mindenre megesküdött, hogy fogalmuk sincs, mi történt; jegyzőkönyveik megerősítették mindazt, amit a brit megfigyelők rögzítettek, s esküvel állították, hogy az adott helyszínen és időszakban brit hadifoglyokat nem ejtettek, mint ahogyan azt egyesek feltételezték, s amire az 1999-es BBC-film is kihegyezi a mondanivalóját.

Megismétlem: közel háromszáz katona tűnt el percek alatt egy csata kellős közepén úgy, hogy semmi nyomuk nem maradt. A történéseknek mesterlövészek, katonai futárok és megfigyelők tucatjai voltak szemtanúi (már ha egy felhő leereszkedését és felszállását történésnek lehet nevezni).

Utóirat: több forrás századnak (company) írja az eltűnt alegységet, én azonban konzervatív vagyok, s a korabeli források többsége által használt zászlóaljat (battalion) használom; 270 fő nyugodtan alkothat egy megerősített századot ugyanúgy, mint egy gyengébb zászlóaljat.

Szerző: Tiboru
 

 

Webcam Fuengirola

csak egy kattintás és élőben nézhető a fuengirolai tengerpart



Vár a Costa del Sol

 


 

 
 

 

cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china