.

Az élővilág legnagyobb kihalása 252 millió éve történt



A perm végi tömeges kihalás 252 millió évvel ezelőtt talán akkor kezdődött el, amikor heves vulkánkitörések sorozata vulkanikus telet váltott ki.

 

kihalási esemény vagy tömegkihalás nagyszámú faj rövid idő alatt bekövetkező kihalását jelenti. Az élővilág története során többször következett be kisebb-nagyobb kihalási esemény. - Wikipédia

 

Ez volt a földtörténet legnagyobb kihalási eseménye

Évtizedeken át próbáltuk megfejteni a perm végi tömeges kihalás okait, ami a legpusztítóbb kihalási esemény volt  bolygónk történetében. Az uralkodó nézet az, hogy az erőteljes globális felmelegedés játszotta a főszerepet a kihalásban,  de most bizonyíték van rá, hogy az intenzív és gyors melegedést vulkanikus tél előzte meg – egy hosszú, globálisan hideg időszak- , amit erős vulkanikus aktivitás idézett elő, és amely destabilizálta az ökoszisztémákat.

Perm végi táj. A perm időszak végén zajlott le a földtörténet legnagyobb fajkihalása, amikor a tengeri fajok 96, a szárazföldi taxonok 70 százaléka tűnt el az élet színpadárólFORRÁS: THE PERMIAN PERIOD

Körülbelül 252 millió évvel ezelőtt, a perm végi  tömeges kihalási esemény idején az élet a Földön veszélyesen közel került a teljes összeomláshoz. Geológiai időskálán mérve, egy szempillantás alatt eltűnt a bolygóról a fajok mintegy 85 %-a.

A Föld a perm végén, mintegy 260 millió évvel ezelőtt  FORRÁS: GEOLOGY PAGE
 

Úgy gondolják, hogy ez a folyamat akkor kezdődött el, amikor az úgynevezett szibériai trapp-vulkanizmus miatt annyi szén-dioxid és aeroszol került az atmoszférába, hogy az üvegházhatás miatt felforrósodott a globális hőmérséklet, az óceánokban pedig oxigénhiány alakult ki, és a világtenger elsavasodott. 

Hatalmas, robbanásos kitöréssorozat okozhatott hirtelen jött vulkanikus telet

Most egy  frissen publikált tanulmány azt sugallja, hogy a szibériai trapp-vulkanizmus nem az egyetlen tényező , ami a  tömeges kihalásért okolható.

 
A kiterjedt szibériai trappbazalt-vulkanizmus során négymillió köbkilométer láva ömlött a felszínren  FORRÁS: SCIENCEDAILY

„Dél-Kínában, szokatlan vörösréz és higany rétegek vannak beágyazva a hamurétegekbe, pont a tömeges kihalások határánál. A hamurétegek kénben is gazdagok, ami a vulkánkitörés módjára utal: ez kiterjedt eruptív, robbanásos vulkanizmust sugall az érintett régióban" – mondja Michael Rampino, a New York-i Egyetem biológus-professzora és geológusa, a tanulmány egyik szerzője.

EZEK A ROBBANÁSOS KITÖRÉSEK – AMELYEK KÜLÖNBÖZNEK A SZIBÉRIAI PLATÓVULKANIZMUSTÓL – ELÉG KATASZTRÓFÁLISAK VOLTAK AHHOZ, HOGY A LÉGKÖRBE KERÜLŐ NAGY MENNYISÉGŰ HAMU ELHOZZA A VULKANIKUS TÉL KEZDETÉT,

a globális lehűlés gyors periódusát, amiről a kutatók úgy vélik, megelőzhette a globális felmelegedést okozó szibériai tarppvulkanizmust.

 

 
Egy művész illusztrációja a Szibériaia Csapdák vulkanikus kitöréseiről.FORRÁS: HTTPS://WWW.NEWSCIENTIST.COM/ARTICLE/2298056-WORLDS-LARGEST-MASS-EXTINCTION-MAY-HAVE-BEGUN-WITH-VOLCANIC-WINTER/

„Lehetett globális hatása a klímára, mivel a kitörésekből származó anyagot a sztratoszférikus szelek körbeszállíthatták a bolygón" – mondja Rampino.

A GEOLÓGIAI BIZONYÍTÉKOK SZERINT EZ PEDIG EGYBEESIK A PERM VÉGI TÖMEGES  KIHALÁSSAL, AMI ARRA UTAL, HOGY AZ ERUPTÍV KITÖRÉSEK ELÉG NAGYOK VOLTAK AHHOZ, HOGY KATASZTROFÁLIS HATÁSSAL LEGYENEK A BIOSZFÉRÁRA.

Ha ez a konklúzió helyes, akkor mindez azt sugallja, hogy a perm végi nagy kihalást több, egymáshoz kapcsolódó, és viszonylag gyors lefolyású esemény okozta.

A tömeges kihalási esemény végére a világtenger üres, úgynevezett Strangelov-óceán lett. Kész csoda, hogy az élet újra fejlődésnek indult a súlyos katasztrófa után  FORRÁS: REDDIT
 
„Az élőlényeket nagyon erős ökológiai stressz érte a gyors lehűlési periódus, és az azt követő hirtelen jött intenzív  felmelegedés miatt" – mondja Rampino.

(Forrás: New Scientist) / origo

 

Webcam Fuengirola

csak egy kattintás és élőben nézhető a fuengirolai tengerpart



Vár a Costa del Sol