Jelenlegi hely
.
Alpujarra
Alpujarra nem spanyol káromkodás, hanem egy nemzeti parkká előléptetett tájegység a Sierra Nevada oldalán.
A terület arról híres, hogy Granada 1492-es kapitulációja után ezen vadregényes tájon maradt meg legtovább az egységes mór népesség, és itt lázadtak fel 1568-ban II. Fülöp spanyol király szigorú, a keresztény hitet rájuk eröltető rendelete ellen.
A mór hódítás a spanyol történelemben hosszú időt ölel át, 711-től 1492-ig tartott. Ha belegondolunk, hogy mi magyarok 1000 éve foglaltuk el Kárpát medencét és azóta ezt tekintjük hazánknak, nem kell meglepődni, hogy az eltöltött 700 év után a mórok is hazájuknak tekintették az Ibériai félszigetet.A mórok nem az elfoglalt területek kirablására törekedtek, hanem hont foglaltak, új hazát kerestek, ahol letelepedhetnek. Uralmuk elfogadásának titka toleráns valláspolitikájukban rejlett. Társadalmi berendezkedésüket a mai világ is megirigyelhetné. Vallásukat gyakorolva, békésen éltek egymás mellett a keresztények a zsidók és mórok.
Mezőgazdaságuk, kertészetük, építészetük és kultúrájuk a X-XIV. század Európájának legvirágzóbb, részévé tette Andalúziát, aminek neve is a móroktól származik (Al-Andaluz) A ma is látható építészeti alkotásaikat milliók csodálják Sevillaban, Córdobában, Granadában.
Córdoba: Mezquita Granada: Alhambra
A 3300 méter magas Sierra Nevada hegység délkeleti oldalán Alpujarrában lévő magas csúcsok, meredek hegyoldalak nem csábították letelepedésre az ibériai őslakosokat. A mór hóditók egyes csoportjai, az afrikai Atlasz hegység falvainak mintájára viszont otthonosan érezték magukat ezen a vidéken.
A magasba nyúló hegyek oldalán teraszokat alakítottak ki, amik így alkalmassá váltak zöldség, gyümölcs, fűszernövények termesztésére. Öntözéshez a Sierra Nevada soha el nem apadó forrásaiból nyerték a vizet.
Teraszos földművelés, égbe nyúló hegyek
Az utolsó mór errősség, Granada elfoglalásakor a katolikus királyok (Izabella, és Ferdinand) megigértek, hogy a mór lakosok 
hitüket és szokásaikatt továbbra is szabadon gyakorolhatják.
Ígéretüket úgy 10 évig tartották meg, mert utána egyre erőteljesebben kötelezték a mórokat a keresztény hit felvételére. Alpujarra vad hegyvidékén élők azonban nem akartak keresztelkedni, nekik nagyon megfelelt őseik vallása és hagyománya. A katolikus királyok után uralkodó II. Fülöp viszont úgy gondolta, egy ország egy vallás, egy nép. A mórok azonban nem így gondolták és 1568-ban fegyveres felkelés tört ki, aminek bázisa Alpujarra hegyei közt volt.
A felkelést két év alatt leverték, majd kegyetlen megtorlás következett.
Minden faluban két mór család maradhatott, akiknek feladata az északról betelepített keresztény spanyolok betanítása a helyi mezőgazdasági kultúrára. A többieket elűzték.
hitüket és szokásaikatt továbbra is szabadon gyakorolhatják.Ígéretüket úgy 10 évig tartották meg, mert utána egyre erőteljesebben kötelezték a mórokat a keresztény hit felvételére. Alpujarra vad hegyvidékén élők azonban nem akartak keresztelkedni, nekik nagyon megfelelt őseik vallása és hagyománya. A katolikus királyok után uralkodó II. Fülöp viszont úgy gondolta, egy ország egy vallás, egy nép. A mórok azonban nem így gondolták és 1568-ban fegyveres felkelés tört ki, aminek bázisa Alpujarra hegyei közt volt.A felkelést két év alatt leverték, majd kegyetlen megtorlás következett.
Minden faluban két mór család maradhatott, akiknek feladata az északról betelepített keresztény spanyolok betanítása a helyi mezőgazdasági kultúrára. A többieket elűzték.
A mórok kiűzésével a mezőgazdaság, a zsidók elzavarásával meg a gazdasági élet hanyatlott. A katolikus vallási fanatizmus elérte, hogy a keresztény Andalúzia a XIV. században Európa leggazdagabb és legmagasabb kultúrájú területe, a XIX. századra Európa legelmaradottab és legszegényebb területévé váljon.
Az utóbbi évtizedekben a turizmus erősödése beindította a fejlődést ebben az országrészben.
Ma Alpujarra a turisták egyik kedvelt célpontja. A hegyi falvak meredek utcáikkal, a hegyoldalakhoz alkalmazkodó házaikkal, az afrikai Atlasz hegység falvaira jellemző hangulatot árasztanak.
Utcarészlet Pampaneirában
Éttermek, ajándékboltok, a falusi turizmust népszerúsítő szállodák tucatjai nyíltak. Az ezer méter felett épült falvakban télen nics fagy, nyáron nincs forróság. A hegy túloldalán a 3000 méter magasságban lévő sípálya látogatóit rendszeresen hozzák kirándulni Pampaneirába, és környező falvakba. Máshonnan is jönnek túrázni a hegyi ösvényekre, amelyek egyik kiindulópontja Pampaneira.
Erdei túrára induló hátizsákos túristák A falura és a boltokra kíváncsi látogatók
10 éve épült hotel az igényes falusi turizmus kedvelőinek
Ilyenek lettek mára a mórok utolsó menedékének számító Los Alpujarras hegyi falvai
Vár a Costa del Sol