Az emberiség írott történelmében nyomon követhetőek hidegebb és melegebb periódusok. A középkor második felében, 1300-1400 körül egy hidegebb periódus vette kezdetét, amit kis jégkorszaknak hívnak és eltartott a 19. század közepéig. Ekkor azt átlaghőmérséklet 1-2 fokkal alacsonyabb volt a megelőző ezer évhez viszonyítva.

A föld hőmérséklet változásai, ha nem is szabályos ciklikussággal, de végig kísérik a föld történetét. Az 1870-es évektől kezdve melegebb periódus köszöntött be, ami a mérések szerint az utóbbi évtizedekben tetőzött.
A veszélyes felmelegedést, a tengerszintek emelkedését, és a földek terméketlenné válását jósoló kutatók által készített számítógépes programok szerint, a 2010 és 2020 között a világ tengereinek 5-10 centiméterrel  kellene emelkednie. A megadott időtartam félidejében csupán milliméterekkel változott a tengerszint.

A valós időjárás nem követi a számítógépes programokat. Mig az északi sarkon két éve megállt a jég csökkenése, sőt az utóbbi időben némileg gyarapodott, addig az Antarktiszon már hosszabb ideje tart a jegesedés és a jég vastagszik.
Ted Maksym, a Woods Hole Oceanographic intézet kutatója, víz alatti robottal mérte a jég vastagságát. A mérések azt mutatták, az Antarktiszon a jég jóval vastagabb, mint ahogyan azt az elmúlt 20 év hőmérséklet változásából következtették.

A tudósok az állatvilágot is féltették, de mostanra kiderült a jegesmedvék populációja nem csökken, hanem gyarapszik. Dr. Susan Crocford, a kanadai Victoria Egyetem biológusa szerint igazi sikertörténettel állunk szemben. A medvék 20-25 ezeres létszáma mára 27-30 ezerre gyarapodott.
 

Mint mindenen olyan bejelentést, ami ellentmond az általánosan elfogadott nézeteknek, úgy ezt is kétkedéssel fogadták. A melegedést prognosztizáló szakértők szerint nem szabad néhány év adataira támaszkodni, egy hosszabb folyamat átlagát kell figyelembe venni. Azt viszont elismerték, hogy a klímaváltozás nem az előrejelzések szerint alakul.
 

A cikk az idők jelei bejegyzése alapján készült.