Aki megkapja a koronavírus fertőzést, már írhatja is a végrendeletét?

A média koronavírusos hírkavalkádja leginkább ezt a félelmet ültette el az emberekben.

Lassan köztudottá válik, hogy a  koronavírus-fertőzés az esetek nyolcvan százalékában csak enyhe tüneteket okoz, vagy teljesen tünetmentes marad. Ezeket az embereket rendszerint senki sem teszteli, így valójában senki nem tudja mekkora a koronavírus fertőzöttek halálozási aránya.

Április első napjaiban a Stanford  egyetem kutatói Amerikában önálló kutatásba kezdtek. 3300 Santa Clara-i lakost teszteltek és  az eredmények szerint minden 66. ember bizonyult koronavírus által fertőzöttnek. Ez alapján úgy becsülték, akár 80-szor több lehet a valós fertőzött, mint amit a hivatalos adatok mutatnak. Ezek a kaliforniai adatok jellemzőek lehetnek a járvány által legjobban éríntett területeken is. Amennyiben ez bebizonyosodik, úgy a koronavírus halálozási rátája a töredékére csökken.

A Johns Hopkins Egyetem által, hivatalos adatok alapján közreadott folyamatosan frissülő vírusjelentés szerint a teszttel igazolt fertőzöttek 7 százalékának halálát lehet a koronavírussal kapcsolatba hozni. Mára az is kiderült, hogy ezeknek a haláleseteknek legnagyobb része az öregek otthonában élőknél történt, és leginkább a már meglévő súlyos betegségek végstádiumát gyorsította fel a koronavírus.

Azt, hogy valójában mennyi embert fertőzött meg a vírus, egyenlőre senki nem tudja. Azt viszont biztosan tudjuk, hogy a két évvel ezelött lezárult, 2017-2018-as világméretű influenza járvány csak az Egyesült államokban közel 9 százalékos halálozási aránnyal végződött.  (952 ezer kórházban ápoltból pár száz hijján  80 000 haltak meg.) Ezt az adatot érdemes összehasonlítani  koronavírus hiányos teszteléseiből számított 7 százalékos halálozási rátájával. Ezen adatok alapján az akkori influenza járványt súlyosabbnak kell megítélni mint a mostani koronavírust.

Az emberek 80 százalékán tünetmentesen, vagy csak enyhe tünetekkel jelentkező vírus elleni intézkedések viszont beindították a gazdasági világválságot, melynek súlyos következményeiről a szakemberek még becslésekbe sem merészkednek, Ezzel ellentétben a két éve lezajlott influenza járványról sokan nem is tudnak, a mindenapi életben nem okozott fennakadást.

Jelenleg egyedül Svédország az ahol a koronavírus által okozott megbetegedések súlyosságát nem tartották veszélyesebbnek egy nagyobb influenza járványénál és nem állították le a gazdaságot. Nincsenek kijárási, utazási, korlátozások, működnek a gyárak, nyitva vannakaz éttermek, és iskolába járhatnak a gyerekek.

Az országok legnagyobb része a magánszféra és gazdaság befagyasztásával kívánja a vírus terjedését megakadályozni, míg a sorból kilógó Svédország a nyájimmunitás kialakulásában, az emberek természetes immunrendszerében bízik.

Melyik módszer a jobb? A járvány lezajlása után kiderül.