Jelenlegi hely
.
2019-ben hídon lehet Oroszországból a Krím-félszigetre menni
Vlagyimir Putyin ororsz elnök ellátogatott a Krímbe, hogy ellenőrizze a Kercsi-szorosnál épülő új híd munkálatait, amely össze fogja kötni a Krím-félszigetet és a kontinentális Oroszországot.
Az Orosz Szövetségi Közúti Hivatal még februárban engedélyezte a 19 kilométeres híd megépítését, amely várhatóan 2018 decemberére készül el, és a leghosszabb lesz egész Oroszországban.
A Kercsi-szoros (oroszul Ке́рченский проли́в, ukránul Керченська протока, krími tatár nyelven Keriç boğazı) a Fekete-tengert és az Azovi-tengert köti össze. A szoros nyugati partját a Krímből kinövő Kercsi-félsziget, a keletit az oroszországi Tamany-félsziget alkotja. Szélessége 4,5 és 15 km között változik. Legnagyobb mélysége 18 m. Legfontosabb kikötője Kercs városa, amiről a szoros mai nevét is kapta. Az ókori görögök Kimmer Boszporusznak (Βόσπορος Κιμμέριος) nevezték
A Hruscsov a Szovjetunió volt pártfőtitkár által politikai okokból Ukrajnához csatolt Krím félsziget a 2014-es népszavazás után újból Oroszországhoz került, ami komoly ellentétet okozott Kijev és Moszkva között. A fésziget jelenleg csak hajóval érhető el Oroszország felől, a szárazföldi út a politikai ellentétek miatt lezárult.
A lakosság ellátása és a szállítások zökkenőmentessé tétele váltotta ki a híd szükségességét.
Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken történelmi küldetésnek nevezte Krímet az orosz szárazfölddel összekötő híd megépítését. Putyin a Kercsi-szorosban lévő Tuzla-szigeten beszélt erről, ahol megtekintette a 19 kilométeresre tervezett híd építési munkálatait.
<iframe width="640" height="360" src="https://www.youtube.com/embed/eILFqqSt5F0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
Putyin egyebek között azért nevezte történelmi küldetésnek a híd megépítését, mert - mint mondta - annak létrehozását már 1910-ben II. Miklós cár idején, és 1930-ban a szovjet korszakban is eltervezték, de az elképzeléseket a két világháború meghiúsította. A Krím náci megszállói megkezdték egy állandó átkelő építését, amit a szovjet hadvezetés szándékosan nem bombáztatott. A háború után ideiglenes hidat vertek itt, amit jégzajlás pusztított el.