14 km választja el egymástól Európát és Afrikát

 

A Gibraltári-szoros két kontinens találkozási pontja, amely elválasztja Afrikát Európától.  Itt van a legkisebb távolság köztünk. Elválasztja, hisz a víz még ma is nagy úr, amin csak hajóval tudunk átjutni. Ez a történelem során nem jelentett, problémát, kultúrák és hadak egyaránt átkeltek rajta.

Földtani szempontból a Gibraltári-szoros két oldala nagyon is összetartozó, a Gibraltári-ív hegyei uralják. A spanyol oldalon a Betikai-hegység, míg Marokkóban a Rif közös U alakú íve a tenger alatt is folytatódik, e hegyek a két kontinens ütközésének következtében jöttek létre. A Gibraltári-szoros egyben két tenger találkozási pontja is, az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger évmilliók óta itt ér össze. Vizeik különös módon, elkülönülő rétegekben keverednek, a tenger alatti domborzatnak és a Földközi-tenger magasabb sókoncentrációjának következtében.
A sokkal sósabb mediterrán vizeket még mintegy ezer kilométerre a szorostól is ki lehet mutatni az Atlanti-óceánban!  A szoros keleti felén tenyésznek a Földközi-tenger hideg vízi koralljai, amelyek már akkor is a tengerfenéken laktak, amikor a neandervölgyi ember megtelepedett a mai Spanyolország területén.
 

Ez a különleges geológiai és vízügyi helyzet tette lehetővé, hogy 5,96 millió évvel ezelőtt a két tenger közti kapcsolat megszűnt, az íves hegyvonulat tektonikai hatásoknak köszönhetően megemelkedett, a szoros bezárult és a Földközi-tenger szinte teljesen kiszáradt. Ez, a messinai sókrízisnek nevezett helyzet több mint félmillió éven át tartott, majd az atlanti víz képes volt újra átjutni a szoroson. A víz a számítások szerint az Amazonas vízhozamánál ezerszer nagyobb volt, és így, a növekvő csapadékkal együtt képes volt újra feltölteni a Földközi-tenger medencéjét. Ezen elárasztás során mély tenger alatti kanyon vágódott be a szoros keleti felén.

Fantáziakép arról, ahogy a szorost áttörte az óceán vize.

A szoros víz alatti domborzatának köszönhetően úgy áramlik a víz, hogy a második világháború során a német tengeralattjárók a motorjuk bekapcsolása nélkül, vagyis gyakorlatilag hangtalanul be tudtak úszni a Földközi-tenger területére. A szoroson ma naponta mintegy 300 hajó kel át, legtöbbjük halászati vagy kereskedelmi céllal. Erre mennek a Szuezi- csatorna felé a konténer hajók is.