Mit tehetünk a vulkánkitörés ellen

Napjainkban a Kanári-szigeteken, La Palma szigetén kitört vulkán szerepel rendszeresen a hírekben. Egy ilyen kitörés akkora energiákat mozgat meg, ami a sziget arculatát is át tudja változtatni. Hatalmas veszélyt jelent az ott lakókra és a sziget faunájára.  

Pedig ez nem is jelentős kitörés a pillanatnyilag nyugalomban lévő szupervulkánokhoz képest.

A világon nagyjából húsz szupervulkán létezik, és bár ezek a tűzhányók csak rendkívül ritkán, átlagosan 17 ezer évente törnek ki, már egyetlen ilyen esemény is hatalmas veszélyt jelentene az emberiségre nézve. A legnagyobb szupervulkán az amerikai Yellowstone Nemzeti Park alatt húzódó Caldera, ami régóta foglalkoztatja a NASA tudósait is.
Bár a Caldera jelenleg nyugvó tűzhányónak számít, és a szakértők szerint elhanyagolhatóan kevés az esély rá, hogy a következő tízezer évben kitörjön, a kockázat így sem teljesen elhanyagolható. A yellowstone-i szupervulkán ugyanis legutoljára nagyjából 664 ezer éve, vagyis jócskán a Homo sapiens megjelenése előtt tört ki, a legutóbbi kitörése óta pedig több idő telt el, mint az előző két kitörése között. Márpedig ha a Caldera kitörne, az az egész emberiségre nézve soha nem látott pusztítással járna: a becslések szerint a Wyoming alatt nagyjából 80 kilométer hosszan és 20 kilométer szélességben elterülő, fortyogó magma a felszínre törve azonnal százezrek halálát okozhatná, a mérgező vulkáni hamu pedig többé-kevésbé az egész Egyesült Államokat beterítené. A mezőgazdasági termények elpusztulnánk, hosszantartó élelmiszerhiányt okozva az USA-ban, a légi forgalom megbénulna, az energiaellátásban komoly kimaradások jelentkeznénk, de a vulkáni hamu az ivóvízkészleteket is megtizedelné. Az amerikai Szövetségi Vészhelyzetkezelési Ügynökség (FEMA) becslései szerint egy ilyen kitörés hatása az egész bolygón érezhető lenne. Egy ekkora vulkánkitörés a klímára is döntő hatást gyakorolna, a légkörbe kerülő vulkáni hamu miatt az éves átlaghőmérséklet az északi féltekén akár 12 fokkal is visszaeshetne a kitörést követő 6-10 évben.

Brian Wilcox, a NASA Jet Propulsion Laboratory munkatársa 2017-ben úgy nyilatkozott a szupervulkánok jelentette veszélyről, hogy az "számottevően magasabb, mint amit az aszteroidák vagy üstökösök jelentenek a bolygóra nézve".

A bolygón élő emberiség szemszögéből nézve a La Palma szigeten történt vulkánkitörés jelentéktelen, de mégis emberi tragédiákat és elkeserítő pusztítást okozott a szigeten élőknek. Hálával tartozunk a Gondviselőnek, hogy emberéletekben nem esett kár.  

Az amerikai űrügynökség régóta foglalkozik a témával, hogy hogyan lehetne megakadályozni a Caldera kitörését. 
2017-ben meg is született az ötlet, amivel elkerülhetőnek tűnik a természeti katasztrófa: le kell hűteni a tűzhányót. A NASA szakemberei úgy számoltak, hogy ha a vulkánból távozó hőt meg tudnák növelni nagyjából 35%-kal, akkor az jó eséllyel soha nem törne ki, ehhez azonban olyasmivel kéne megpróbálkozniuk, amit előttük még senki nem csinált. Az ötlet szerint a szupertűzhányó mellett egy tíz kilométer mély lyukat fúrnának, amelybe nagy nyomású vizet pumpálnának, amivel nem csak a magmát hűtenék le, de a távozó, 350 Celsius-fokos vízzel elektromos energiát is lehetne termelni. 

Az ötletnek van egy hátulütője is, nevezetesen, hogy a NASA tudósai sem teljesen biztosak benne, hogy a fúrással nem éppen ők idéznének elő mesterségesen egy kitörést.

Egyenlőre a természet  erői állnak nyerésre az emberi tudománnyal és, technológiával szemben.