Invaziv algák tejednek Costa del Sol parjainál

Invazív algák támadása a Costa del Solon: Környezeti és gazdasági vészhelyzet

Az elmúlt években egy ázsiai eredetű alga, a Rugulopteryx okamurae, komoly környezeti és gazdasági fenyegetéssé vált a Costa del Sol partszakaszán. Bár a turisták szemében elsőre ártalmatlannak tűnhet, valójában ez a barna moszatfaj gyors terjedése alapjaiban rengeti meg a helyi tengeri ökoszisztémát, miközben a part menti települések milliókat költenek az eltakarítására.

Egy ázsiai „hódító” Európában

A Rugulopteryx okamurae először 2016-ban jelent meg az Alborán-tengerben, Ceutánál és a Gibraltári-szorosnál. Azóta inváziója megállíthatatlanul terjedt kelet felé, elérve a Földközi-tenger partvidékét is. Az ázsiai eredetű moszat elszánt térhódítása különösen erős nyáron, amikor négyzetméterenként akár 3000 egyed is megjelenhet – derült ki a Málaga Egyetem (UMA) friss tanulmányából.

A kutatás vezetője, María Altamirano professzor szerint az alga szezonális mintázatokat mutat, virulensebb tavasszal és nyáron, kevésbé aktív télen. Az év minden szakában jelen van, így az eltávolítása rendkívül bonyolult, szinte lehetetlen. A növény ivartalanul, klonális módon terjed, egyetlen egyedből akár több száz új példány is létrejöhet.

Biodiverzitás a veszélyzónában

A Rugulopteryx okamurae nemcsak a partokat lepi el, de fullasztó módon rátelepszik a posidonia rétekre, a helyi tengeri növényzetre is. A posidonia oceanica nevű tengeri fű az egyik legfontosabb ökoszisztéma a Földközi-tengerben – szűri a vizet, élőhelyet biztosít halaknak és más tengeri élőlényeknek. Az UMA kutatásai szerint a biológiai sokféleség akár 80%-kal is csökkenhet ott, ahol az invazív alga megjelenik. Egyes kutatók ezt a hatást ahhoz hasonlítják, mintha a Sierra de las Nieves Nemzeti Park tűnne el egy szempillantás alatt.

Gazdasági károk és a halászati ágazat összeomlása

A halászat szintén súlyosan érintett. A Spanyol Kézműves Halászati Szövetség elnöke, María del Carmen Díaz, szerint az algainvázió miatt sok halfaj egyszerűen eltűnik az érintett területekről, elveszítve élőhelyét és táplálékforrását. A halászok rendszeresen behúzzák hálóikkal az algát, ami tönkreteszi a felszereléseket és nullára csökkenti a fogásokat.

A szövetség egy kezelési terv kidolgozását sürgeti az andalúz regionális kormányzat részéről, amely kompenzációt nyújtana a halászoknak, és lehetővé tenné az alga hasznosítását más célokra – például ipari vagy mezőgazdasági felhasználásra.

Milliós tisztítások, kevés központi támogatás

A part menti önkormányzatok évente milliókat költenek az algák eltávolítására. Marbella például csak a húsvéti héten több mint 2,3 millió kilogramm algát távolított el strandjairól. A hulladékot szárítás után a Costa del Sol Környezetvédelmi Komplexumba szállítják, de a probléma újra és újra visszatér, mivel a szaporodás folyamatos. A helyi hatóságok régóta sürgetik a központi kormányt, hogy nyújtson támogatást, de eddig csekély előrelépés történt.

Stabilizálódás Esteponában?

Nem mindenhol ennyíre fekete a kép. Az UMA tengerkutatói szerint a legnyugatibb partszakaszokon, különösen Esteponában, az invázió már stabilizálódni látszik. Az ottani tengerfenék regenerációja megindult, őshonos fajok – köztük halak és gerinctelenek – visszatértek, sőt egyesek alkalmazkodni is kezdtek az új körülményekhez.

Ez azonban nem a probléma végét, csupán egy új fázisát jelenti. A természet egyensúlykeresése időbe telik, miközben a strandokon továbbra is jelentős algamennyiséget kell eltávolítani.

Mit lehet tenni?

A szakértők egyetértenek abban, hogy az Rugulopteryx okamurae teljes kiirtása már nem lehetséges. Ehelyett a cél a terjedés megfékezése és a károk enyhítése. Ehhez pontos ismeretekre van szükség a növény szezonális viselkedéséről – mikor szaporodik leginkább, mikor lehet hatékonyan eltávolítani. Fontos lenne továbbá a tengeri közlekedés, a halászati eszközök és a kikötők szigorúbb ellenőrzése, hogy megakadályozzák az újabb behurcolásokat.

Végső soron a természetes regeneráció és az emberi beavatkozás egyensúlya lehet a kulcs. De ehhez sürgős, összehangolt cselekvésre van szükség az önkormányzatoktól, regionális és központi kormányzati szervektől, kutatóintézetektől és a civil társadalomtól egyaránt.

Képanyag: María Altamirano / UMA / MH
Forrás: UMA, FENAPA, Fundación Aula del Mar Mediterráneo