Hová tűnt a Kolombusz előtti mezoamerikai régió népessége

Amikor Hernán Cortés 1519-ben mexikói földre tlépett a mezoamerikai régióban 15-30 millió őslakos élt. A 16. század végére alig maradt kétmillió

A háborúkban és az erőszakos spanyol uralomban ugyan sok ember meghalt, de az igazi katasztrófát a cocoliztlinek nevezett járványos betegség okozta, ami az őslakosok közel 90%-val végzett.

Sem a himlő, sem a kanyaró, sem a tífusz vagy a mumpsz nem okozott akkora kárt, mint a cocoliztli . A korabeli írások leírják a tüneteit: magas láz, gyomorfájdalmak, hasmenés, a test összes nyílásából származó vérzés, sárgaság ... A halál három-négy nap alatt következett be. Az ok ismeretlen volt.
Sokáig nem tudták mi ez a rejtélyes kór, ami a spanyolokra nem  csak a benszülöttekre hatott.
 
A 16. században a volt Mexica-birodalom térségében hat (két nagyobb, négy kisebb) cocoliztli járvány söpört végig. Az első és legnagyobb járvány 1545-ben és a második súlyos hullám 1576-ban érte el a lakosságot.  Az elsőben a becslések szerint a lakosság 80% -a a másodikban a maradék mégymillió őslskos további 45%-a halt meg.

Azelső járvány után, 1550-ben, a túlélők elhagyták Teposcolula  várost, és a közeli völgybe költöztek. Az elhagyott város utcái, terei, de főként az érintetlen temető felett  megállt az idő. Az őslakosok elátkozott  helynek vélték Teposcolulát és utódaik sem költöztek vissza.  

A  titokzatos betegség  kutatói az itt talált csontvázakat vizsgálták. Német DNS-szakértők és mexikói régészek egy csoportja úgy véli, azonosították azt a kórokozót, amely annyi halált okozott a régióban. A tanulmány szerzői a járvány során elhunytak fogaiban  Salmonella enterica baktériuum jelenlétét mutatták ki..
  Ez az egyetlen temető amelynél utalások találtak arra, hogy ide a cocoliztli járvárvány kitörése után tőbb mint 800 halottat temették Ebből 24 esetben egyértelműen ki kimutatták a Salmonella enterica , a Paratyphi C alfaj genetikai jelét is. 
A járvány kitörése előtti időkből azonban nem találtak mikrobák nyomát az emberi maradványokban..

A kórokozót nagy valószínűséggel az európaiak vihették be az újvilágba, mivel ott a korábban elhunytaknál ilyet nem  nem teláltak, viszont Norvégiában Kolombusz utazása előtt 200 évvel eltemetett emberi maradványokban igen - írja az El Pais