A hajóforgalom zaja nehezíti a bálnák életét a Gibraltári-szorosban

A hajóforgalom zaja elnémítja a bálnákat a Gibraltári-szorosban

A Gibraltári-szoros nemcsak Európa és Afrika találkozási pontja, hanem a világ egyik legforgalmasabb tengeri útvonala is. Évente több mint 60 ezer hajó halad át ezen a szűk tengeri folyosón, amely összeköti a Földközi-tengert az Atlanti-óceánnal. Egy friss kutatás szerint azonban ennek a hatalmas forgalomnak súlyos következményei vannak a térség egyik ikonikus tengeri emlősére, a gömbölyűfejű delfinre, közismertebb nevén a pilot bálnára.

A Journal of Experimental Biology szakfolyóiratban megjelent tanulmány során nemzetközi kutatócsoport vizsgálta a Gibraltári-szorosban élő hosszúszárnyú pilot bálnák kommunikációját. A kutatók több mint ezer hangjelzést elemeztek, amelyeket 23 egyedre rögzített speciális adatgyűjtő eszközök segítségével vettek fel. Az eredmények azt mutatják, hogy a bálnák kénytelenek egyre hangosabban „beszélni”, hogy társaik meghallják őket a hajómotorok állandó zúgása mellett.

A jelenség hasonlít ahhoz, amikor egy zsúfolt étteremben vagy zajos utcán próbálunk beszélgetni: automatikusan felemeljük a hangunkat. A bálnák esetében azonban ez a stratégia csak részben működik. A kutatás szerint a rövid távolságú kommunikáció során még képesek kompenzálni a háttérzajt, de a nagyobb távolságra szánt hangjelzések már gyakran elvesznek a hajóforgalom keltette akusztikus „ködben”. Ennek következtében csökken a kommunikációs hatótávolságuk, ami megnehezítheti a csoport tagjai közötti kapcsolattartást.

A pilot bálnák rendkívül társas lények. A családi csoportok szoros kapcsolatban élnek, és hangjelzések segítségével tartják a kapcsolatot egymással, koordinálják mozgásukat, keresik egymást a táplálkozás során, valamint az anya és borja közötti kapcsolat fenntartásában is kulcsszerepet játszik a hangkommunikáció. Ha ezek a jelzések nem jutnak el a címzettekhez, az hosszú távon a csoportok összetartását is veszélyeztetheti.

A kutatók 2012 és 2015 között több mint 84 órányi hangfelvételt gyűjtöttek. Az adatokból kiderült, hogy a legnagyobb hajóforgalom idején nemcsak hangosabbak lettek a bálnák, hanem kevesebbet is kommunikáltak. Ez arra utal, hogy a zajterhelés már olyan mértéket érhet el, amely korlátozza természetes viselkedésüket.

A tengeri zajszennyezés világszerte növekvő problémát jelent. A szakértők szerint nemcsak a hajók, hanem a katonai szonárok, a tengeri fúrások és más emberi tevékenységek is megzavarhatják a cetfélék életét. Korábbi kutatások már összefüggést mutattak ki a zajterhelés és a cetfélék stressz-szintjének növekedése, illetve egyes partra vetődések között.

A természetvédők szerint a probléma kezelhető lenne csendesebb hajótechnológiák alkalmazásával, a hajózási útvonalak átgondolásával és az érzékeny tengeri élőhelyek fokozott védelmével. A Gibraltári-szoros különösen fontos ökológiai térség, ahol számos cetfaj – köztük delfinek, kardszárnyú delfinek és ámbráscetek – fordulnak elő rendszeresen.

A mostani kutatás ismét rámutat arra, hogy az emberi tevékenység hatása nemcsak a szemmel látható szennyezésben jelenik meg. A tengerek egyre hangosabbá válnak, és ennek következményeit sok esetben azok az állatok viselik, amelyek túlélése éppen a hangokra épül.