Cosquer barlang

Az ember azt hinné, hogy a tudomány már ismeri az emberiség történetét, de rá kell jönnie, hogy ez csupán hiú ábránd.

A régészet folyamatosan produkálja azokat a leleteket, amelyeket a tudomány először megkérdőjelez, esetleg hamisítványnak tart, vagy egész egyszerűen nem tudja beilleszteni az eddig kialakult világképébe. Mindig el kell telnie némi időnek, hogy megváltozzanak a már kialakult tudományos dogmák.

Ezen felfedezések között vannak amiket a tudomány még ma sem fogad el, mint a keréknyomokat az 5,3 millió éves kőzetben, az icai köveket hamisítványnak tartja, ahol a dinoszauruszok az emberekkel együtt vannak ábrázolva, vagy amit nem lehet letagadni vagy hamisítani azt hallgatólagosan elfogadja, mint a boszniai piramisok létét.
Így alakult a Cosquer barlangban talált rajzokkal kapcsolatos álláspont is. A nehezen megközelíthető teremben talált rajzökat először hamisítvénynak vélték, majd hosszas vizsgálódás után elismerték eredetiségét.

Cosquer barlang

1985-ben egy francia búvár, Henri Cosquer, Marseille mellett a tenger alatti 37 méteres mélységben egy barlang bejáratát fedezte fel. Hat év alatt eljutott a 175 méter hosszú viz alatti rész végéhez, ami egy csarnok a tengerszint felett. Itt hatalmas meglepetésben volt része. Olyan barlangrajzokat talált, amik 16-28 ezer éve készülhettek. A csarnok végén találtak egy 14 méter mély aknát, amit a feltételezések szerint bányaként használtak.  A hitetlenkedő tudósok az ősemberek jelenlétének valódiságát kérdőjelezték meg ezen a nehezen megközelíthető helyszínen.
 

Az elutasító vélemények megváltoztatásához vizsgálatokra volt szükség, Az ehhez szükséges felszereléseket tapasztalt búvárok vitték a barlangba. Az elvégzett radiocarbon kormeghatározás igazolta a feltételezéseket a rajzok valóban 28 és16 ezer év közt készültek.
Időközben arra is fény derült az ősemberek hogyan jutottak a barlangba. A válasz igen egyszerű, abban az időben a bejáratnál nem volt tenger. A jégkorszakban a világtengerek szintje úgy 120 méterrel alacsonyabb lehetett, és a barlang bejárata jóval tengerszint felett volt, 11 kilométerre a parttól.

A rajzok két periódusban készültek. A régebbi 55 rajz kora átlagosan 28 ezer év, és a barlang keleti részében találhatók. Jellemző rájuk a fekete szín. A festék kréta, okker, szén és állati zsír keverékéből készült.

A később készült képek más szinezékkel kászültek. Érdekesség a kezek ábrázolásánál, hogy a bal kéz ujjai hiányosak. Eddig nem sikerült kideríteni mi okozhatja az újperecek nélküli ábrázolást.

Ennek a barlangnak a felfedezése rávilágít, hogy ebben a korban már sok helyen jelen volt a különböző technikai szinten lévő emberiség. Ugyanakkor azt is tudomásul kell vennünk, hogy ebben az időben a földön már több fejlett civilizáció létezett, hiszen a boszniai piramis korát hivatalosan is 29 ezer éveben állapították meg. 

Az emberiség még nagyon keveset ismer saját történelméből.